Szakály Ferenc: id. Hollós László élete és munkássága (Szekszárd, 1989)

II. Kecskeméti évek (1891-1911) - 5. Előre a megtalált úton

a hazai, mind a külföldi tudomány figyelmét az addig jószerivel ismeretlen kecskeméti főreáliskolai tanárra. Maga írja Életrajzában, hogy a Magyar Tudományos Akadémia 1899-ben a „Magyarország Gasteromycetai", 1905-ben pedig a „Magyarország földalatti gombái, szarvasgombaféléi" megírásával bízta meg. „Ezen munkán hét évig összes szabad idejében dolgozott - írja az utóbbi keletkezésének körülményeiről -, miközben úgy, mint az előző munkánál, egyévi szabadságot kapott, hogy utazhasson Magyarországon, gyűjthessen és külföldi múzeumokban összehasonlító tanulmányokat végezhessen." „Gyűjtött gombáinak alapos feldolgozása végett csereösszeköttetésbe lépett számos európai, főleg amerikai mykológussal s az így szerzett csereanyag és levelezés nagy hatással volt munkásságára" - folytatja -. Volt olyan hét hogy öt amerikaitól kapott csereküldeményt, amikor tréfás örömmel mondta: most virágzik az üzlet. Az amerikai szerzőktől cserélt eredeti példányokat összehasonlítva a magyar anyaggal, számos gombáról megállapította, hogy azok teljesen azonosak, csakhogy az amerikai leírók nem ismerve az európai, már rég leírt anyagot, az övéiket újaknak hitték, új néven vezették be a tudományba." Hírnevét az is öregbítette, hogy a „Magyarország Gasteromycetai"megjelenése után az ohiói „Journal of Mycology" szerkesztője, W. A. Kellerman elkérte és a lap 1906. májusi számának címlapján közölte Hollós arcképét, amit ő - jogos büszkeséggel - nem is feledett el megemlíteni Életrajzában. Preparátumai megtalálhatók londoni és párizsi, sőt amerikai intézetekben is. Míg korábban Hollós szorult a kollégák támogatására, 1903, a „Magyarország Gasteromycetai" megjelenése után fordult a kocka: most már hozzá vándoroltak mások gombái meghatározás végett. íme két köszönőlevél a töredékesen ránkmaradt Hollós-hagyatékból: „Igen tisztelt Tanár úr! A visszaküldött földalatti gombákat átvettem, fogadja szíves fáradozásáért osztályunk nevében legőszintébb köszönetemet. A legszívélyesebb üdvözlettel, dr. Filarszky Nándorfa Növénytár vezetője]." (Budapest, 1904. dec. 9.) „Nagyon tisztelt Tanár úr! Fogadja azon szívességéért, mellyel a küldött gombákat meghatározta, hálás köszönetemet. Azóta ismét jártam a Veletiten s újból hoztam néhány gombát, melyek hazatértemkor el fogok küldeni. Szívélyes üdvözlettel tisztelő híve Dr. Degen." (London, 1908. aug. 27.) Nem maradt el a hivatalos elismerés sem. 1899-ben és 1902-ben kétszer is megkapta a dr. Schilberszky-féle millenniumi jutalomdij'at, „mely - mint maga írja Életrajzában - a Természettudományi Társulat folyóiratában három évenként megjelent, viszonylagosan legjobb növénytani, esetleg állattani közlemény szerzőjét illeti". Ugyancsak Életrajzából tudjuk, hogy „a magyar kultuszminisztérium az 1906-1909-1912 hároméves ciklusra kinevezte az »Orszagos Pedagógiai Könyvtár- és Tanszermuzeum« tanácsának külső tagjává." S végül