Mészáros Gyula: Szekszárd és környéke török díszítésű kerámia emlékei (Szekszárd, 1968)

2. kép: Többszörös ívsorral díszttett majolika tál (Róma, XV. szd. - Prof. Mazzucato O. után). Fig. 2: Maiolica dish decorated with rows of curved lines (Rome, XVth century. - After Prof. O. Mazzucato). Fehér, vagy sárgásfehér, rücskös mázú engob alapon jelentkező, változatos mintájú mértani és növényi ornamentikával találkozunk itt már a XVI. század végi-XVII. század eleji korsókon és tálakon: Megtaláljuk a vékony barna vonalakkal határolt, zöld mázzal kitöltött ívsort, benne sűrűn felrakott barna (Palánk-Csemetekert: I. t. 2. sz.), vagy vörös pettyekkel (Mőzs-Fehérvize dűlő: I. t. i. sz; Palánk-Csemetekert: I. t. 4. sz.). Mély tálak belső falán feltűnik az ugyancsak barna színekkel meghúzott, vékony vonalakkal rajzolt és felváltva zöld és barna mázzal kitöltött fűrészfog minta (Palánk-Csemetekert: I. t. 5. sz.). Egy másik töredéken ugyanez a motívum - hasonló színezéssel - önálló háromszögekre bontva fut körbe a sárgásfehér alapmázú tál falán (Palánk-Csemetekert: I. t. 7. sz.). Fehér színű, rücskös mázzal borított tál öblét, részben belső oldalát díszítette az I. tábla 3. sz. töredékén látható, piramis alakban felrakott barna pikkelyminta (a korai habán „Spitzenkrausen"), ívei alatt egy, vagy két hasonló színű nagy pötytyel. A pikkelycsoport barna vonalakkal rajzolt és zöld mázzal kitöltött, tál-szerű kocsányon ül (Lh: Mőzs és Szekszárd között: Fehérvize dűlő). Egy átfúrt fenekű mély tál töredékén ívelt vonalú, lefelé fordított sziromlevelek halványzöld és vörösbarna színekkel váltakozó csoportja látszik (Palánk-Csemetekert: I. t. 8. sz.). A barna mázú gránátalma sorral díszített táltöredék ugyancsak Sárköz közvetlen szomszédságából: a Szekszárd melletti Sióagárd község határából (Janyavár-dűlő) került elő (I. t. 9. sz.), melynek mintázata már a török mintakincs átvételét is bizonyítja. Barna és zöld akantuszlevéllel díszített korsótöredékek ismeretesek Palánk-Csemetekertről (I. t. IO-II.). Sárgásfehér alapon rugószerűen összenyomott barna ostormotívumot és öblében kecses rajzú csigavonalat mutat egy Palánkról előkerült tányértöredék (I. t. 12. sz.). Mintája megegyezik pl. egy itáliai, XVI. szd. eleji táléval (5. kép). Bizáncban gyökeredző, korai (XV. szd.-i) itáliai hatást tükröz a II. t. 1. számú, legkorábbi táltöredéke (lásd: 2. kép). Belső falán - a perem alatt - sárgásfehér alapon - többszörösen egymásba helyezett, barna és zöld vonalíveket látunk, a külső ívek találkozási szögében U alakú szikleveíekkel. Az ívsort fent és alul párhuzamosan körben futó kettős, illetve hármas barna vonalpár zárja le. A 8. sz. táltöredék belső, fehér alapmázú falán zöld-téglavörös-sötétbarna színskálában ismétlődő ostormotívum küllőszerűen felrakott sora látható, ami szintén itáliai előmintákra utal („Szent Bernát lángja": 3. kép).