Lőrincz Aladárné: Bukovinai székely szőttesek – technikák és mintalapok (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2000)

Többnyüstös technikák - A sályos vagy ablakos szövés

nyüst pihen.) Majd a 2. nyüsttel és a vásznával szövünk, négy dobást és ezeket váltogatjuk. (Most az 1. nyüst pihen.) Míg szövünk a vászna végig dolgozik, az l-es és 2-es nyüstöt négy dobás után váltogatjuk. így alakulnak ki vásznunkon borsszemek. Fontos, hogy a mejk (felvetés) és az ontok (bevetés) fonala egyforma minőségű legyen. Azért írtam a nyüstökre több zserébet, mert mind a két szélén hagyunk egy-egy zserébet üresen. A nyüstöket ne keverjük össze, ügyeljünk arra, hogy négy vetés után váltsunk lábítókat. A sályos vagy ablakos szövés: Ezzel a szép és bonyolult szövésmóddal a legszebb asztalterítők és lepedők készültek. Kenderfonalat erre nem használtak, fehér, legvékonyabb pamutfonalat vásároltak hozzá. A vetőfára éppúgy kell felvetni mint a többit. 12 zserébet, négy nyüstöt használnak hozzá (egy nyolc zserébes és három ritkább), a borda ugyanaz mint a vászonnál. A mintáknak nevük van: rudak, kisasztal, virágok, pálcák. A befűzést a rudakkal kezdjük. Négy simavászon rúd van és közte három mintás rúd. Egy rúdhoz kilenc pár szál kell (18). Tehát a rudakhoz hétszer kilenc párat kell számolni. A kisasztal harminchat pár szálból áll. A virágok és a pálcák szövéskor alakulnak ki. A befűzésnél a rudak és a kisasztal számít. A befogdosást a rudakkal kezdjük. Kilenc pár szálat kell előkészíteni és beadogatni, szépen, sorban. A befogdosást a vásznával kezdjük, tehát az 1. szál a 4-es nyüstbe kerül, s ezen túl párokból az 1. mindig a vásznára kerül (4-es). A párból a 2. szálak kerülnek a mintázó nyüstökbe. Az első rúdnál az 1 -es és a 3-as nyüstöt használjuk. Kétszer az 1 -es, egyszer a 3-as nyüstöt, míg a kilenc pár el nem fogy: 4, 1,4, 1, 4, 3 stb. A második rúdnál is a vásznával kezdünk, és minden pár 1. szálja vászna, de itt a 2-es és a 3-as nyüst szerepel: 4, 2, 4, 2,4, 3 stb. Minden rúd kilenc pár szál. Ha ezek készen vannak, jöhet a kisasztal befogdosása. Most harminchat pár szálat választunk ki. A vásznán kívül a 2-es és a 3-as nyüst szerepel. Már tudjuk, hogy az első szálak a vásznába kerülnek, a többi pedig elosztódik: 4, 2, 4,2, 4, 3 stb. míg a harminchat pár elfogy. Ismét hétszer kilenc párat számolunk ki, mert ismét a rudak következnek. Ez így megy addig, míg a felvetés elfogy. A bordába - a vászon szövéshez hasonlóan - egy fokba két szálat füzünk. Egy vászna és egy mintázó szál kerül egy-egy bordafokba. A nyüstök felkötése vagyis összekötése következik. Az 1., a 2., a 3. nyüstöt is a négyessel, a vásznával kötjük össze. Azért, mert a három nyüstben összesen van annyi szál, mint a vásznán, a megfelelő lábító nyomással akár tiszta vászon is szőhető. A lábító felkötözés egyszerű. Az 1. nyüstöt (ha balról jobbra számolunk) a négyes, a 2. nyüstöt a hármas, a 3. nyüstöt a kettes, a 4. nyüstöt az egyes lábítóra kötjük. így a vászna lábítója a bal lábunkra esik. Ezt a lábítót minden második vetésnél használjuk, tehát ez a lábunk ott marad a lábítón. A jobb lábunkkal lépegetünk a többi lábítón. Kísérletezni, gyakorolni kell és figyelni, hogyanjön ki a minta. A csiptetésnél tiszta vásznat szövünk, ilyenkor egyszerre nyomjuk le az 1, 2, 3-as lábítókat. Tehát: először a négyes lábító, aztán a mintázó, újra a négyes, mintázó, négyes és a csiptetés. Ezt háromszor ismételjük, azután változtatunk a mintázó nyomáson. A vászna és a