Balázs Kovács Sándor - Deli Erzsébet: Kézművesek, népi iparművészek Tolna megyében. (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1999)

Kézműipari hagyományok Tolna megyében (B. K. S) - Gyöngyfűzés - Kismesterségek

tése a népviselet elhagyásával, a ki vetkőzessél egy időben jelentkezett, díszbabák voltak. A Sárközben sokan foglalkoztak babaöltöztetéssel. A leghíresebb bubakészítő Tóth Jánosné Kovács Sára volt Deesen, de ma is folytatja ezt a tevékenységet: Csötönyi István, Kasza Aurélné, Ocsényben: Kertész Józsefné, Minorits Jánosné, Szűcs Imréné. Bogyiszlón Józsa Bálintnébabái hordozzák a helyi népviseletet. Bátaszéken Hohmann Mátyásné, Bonyhádon Ohnmacht Józsefné, Koppány szán tón Gulyás Ferencné öltözteti a különböző nép viseletű babákat. Tolna megye népi iparművészete - népművészetéhez hasonlóan - igen változatos képet mutat. Azokon a területeken, amelyek jelentős népművészeti hagyományokkal rendelkeznek (szövés, hímzés, faragás, fazekasság, tojásfestés, gyöngyfűzés) sok alkotó kiváló és eredményes munkát végez. Ezeken a területeken a hagyományos népművészet megszakítás nélkül ment át a népi iparművészetbe, illetve megfelelő alapot adott az új művészeti terület kifejlesztéséhez. A kezdetektől napjainkig eltelt fél évszázad alatt nem mesterséges módon tartották életben a népi iparművészetet, hanem létét annak az egyre jobban terjedő érdeklődésnek és igénynek köszönheti, amely e fél évszázad alatt végigkísérte. Az igény, az érdeklődés nem egyirányú. Számos példáját láttuk annak, hogy iparművészeink időről-időre a hagyományos népművészet szellemében folytatták alkotó munkájukat. Főkötőmintás nyakkendő(//o//// Sándorné munkája, Decs)