Balázs Kovács Sándor - Deli Erzsébet: Kézművesek, népi iparművészek Tolna megyében. (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1999)

Kézműipari hagyományok Tolna megyében (B. K. S) - Textil-, gyapjúfeldolgozás

eleji főkötőket parittya alakúra varrták (parittya főkötő), rendszerint fekete klottból. Valamennyi hímzőrámán készült. Mintakincse és öltésformái igen változatosak. Készítőik a specialista hímzőasszonyok, akik így bizonyos mértékig irányítóik voltak a fokotokon alkalmazott divatváltozásoknak. Bíborvég, Sárköz A női fej viselet másik jellegzetes darabja a bíbor nevű kendő, mellyel a menyecske a fejét betakarta, lefogva vele a főkötőt. A bíbor vagy bujavászon tulajdonképpen az alapanyag megjelölése, egyben a kendőé is, melynek végeit színes selyemmel kihímezték. A hosszúkás hímzéscsíkokat arany szalaggal vagy csipkével keretezték és arany rojtokkal zárták le. A hímzés a felületet szövésszerűen teljesen beborítja, a mértanias motívumok vörös, kék, /öld, sárga, fekete színűek. A bíborvégek hímzései több egymástól lényegesen különböző mintakincset képviselnek. Van köztük szabadrajzú, virágfélékből formált, de mértaniassá merevített, tömött csíkban szerkesztett minta. A motívumokat, egy-egy virágelemet arányos távolságban helyeztek el sorban, a közöket pedig ennél kisebb, aszimmetrikus alakzatokkal töltötték ki. Tagolást visz a mintába a mindig sötét kontúrozás. Válogatott laposöltéssel, keresztöltéssel, a kontúrokat gépöltéssel varrták igen gondosan, a bíborvég színe-visszáj a szinte egyforma. Vannak aranyszállal és fekete selyemmel, laposöltéssel és csomókötéssel hímzett egyszerű zegzug vonalas bíborvégek, a zegzug vonal közeit váltogatott irányú laposöltésekkel töltötték ki, és aranyszalaggal vagy aranycsipkével keretezték. A színes hímzésű bíborvégek mintacsíkját gyakran sötét és világos selyem kockasorokkal keretezTekeró'dzés, Sárköz ték körül.