Balázs Kovács Sándor - Deli Erzsébet: Kézművesek, népi iparművészek Tolna megyében. (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1999)

Kézműipari hagyományok Tolna megyében (B. K. S) - Textil-, gyapjúfeldolgozás

vászonból, hétköznapi használatra való kendőfélék, abroszok, vászontarisznya, öltözködést szolgáló ruhafélék készültek. A pamutos vászon az ünnepre való kendőfélék, abroszok, kosárra való „hímös" textilek, kendők, ünneplő vászonruhák alapanyaga volt. Egyszerű csíkrendszerrel díszítettek az előruhák (konyharuha, szalvéta, szakajtóruha), a kendők (törölközőkendő, díszkendő), vékára való kendők (vékatakaró, kosártakaró), abroszok, párnavégek, melyek közül a vékára való kendők és a párnahuzatok között gyakori a gazdag szedettes díszítmény. Zombán az 1900-as években a kender megtermelése és a fonáshoz való előkészítése főképpen az asszonyok feladata volt. Zombára Felsőnánáról jártak át a szövéshez értő szegényebb emberek, akik nem voltak hivatásos takácsok. A századfordulótól kezdődően helyben is foglalkoztak az ügyes kezű férfiak szövéssel, ha anyagi helyzetük ezt megkívánta: pl. a „bocskortalpnak" valót (pacsker) is ők szőtték meg. A megtermesztett, feldolgozott kendert Szakályban is, a Felsőnánáról, Murgáról rendszeresen átjáró takácsok vállalták fel szövésre. A betelepült németek viseletüket megőrizték. A háztartáshoz és az öltözködéshez szükséges szőtteseket maguk állították elő. Gyönkön és környékén a kender termesztése, feldolgozása a fonásig az asszonyok, a szövés a férfiak feladata volt. A szegényebb körülmények között élők mind értettek a sima vászonszövéshez. A kontárok mellett, szinte minden faluban volt egy-egy takács, aki kiválóan gyakorolta a mintás szövést. Tolna megye, így a Sárköz is, a Dunántúlnak ahhoz a területéhez tartozott, ahol a 18. században viszonylag sok takács dolgozott. A paraszti gazdaságokban nagy mennyiségben termesztettek kendert és lent, ennek bizonyos hányadát a takácsokkal szövették meg. A 19. század második felében, már egyetlenegy takács sem dolgozott a sárközi falvakban, de a helyiek emlékeztek rá, hogy a mívesebb szőtteseket, a masinás ágyat a takácsoktól vásárolták, leginkább Szekszárdon és a bajai vásáron. (Masinás ágynak nevezték a takácsszövőszéken. ..masinán" készült ágyhuzatokat.) Szekszárdon sávoíos és cifraszövő takácsok működAbrosz használata a Sárközben.