Balázs Kovács Sándor - Deli Erzsébet: Kézművesek, népi iparművészek Tolna megyében. (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1999)

Kézműipari hagyományok Tolna megyében (B. K. S) - Bőrfeldolgozó iparágak

A szűcsök bőrruhákat készítettek, hátibőrt vagy kacagányt, mellest, a magyar szűcsök legfontosabb darabja azonban a ködmön volt, mely sokáig a remeklés tárgyát is jelentette, valamint a suba vagy bunda. A Dunántúlon díszes szűcsmunka elsősorban Tolna-Baranya-Somogy megye területén maradt fenn, ott ahol a török hatás a legerősebb volt. A dunántúli ködmönök dísze a vörös rátétvirág fehérített bőrön, és itt is fokozatosan előtérbe került a hímzett virág. A Sárköz vidékének református asszonyai Szekszárdon készült ködmönt használtak. Hossza a csípőig ért, derékban hátul fodrozott. Az elejére és hátára terebélyes bőrrátétek kerültek. Valamennyi összevarrás mentén piros, zöld és kék selyemfonallal, lapos öltéssel varrták ki. Elől, deréktól fölfelé három bőrgomb és gombház zárta. Derekát színes, széles selyemszalag díszítette. A sárközi ködmön specialitása az volt, hogy a sarkát visszahajtogatták, valamint erre a darabra is selyemszalagot varrtak. A szűcsmesterséget azonban a nem szakiparosok is űzték. Nagyon sok pásztor, de parasztember is értett a szőrös bőrök kikészítéséhez. Egyesek még viselő nagybundát is tudtak készíteni. Rendszerint maguk készítették a háti és mejjbőrt, a kostökzacskót, s a kezdetleges módszerekkel szőrtelenített késtartókat, erszényeket, készségeket, karikás ostorokat, melyeket a pásztorművészet remekeiként tartanak számon. E népi specialisták értettek a szironyvarráshoz és kötéshez is, melyet munkáikon olykor igen magas művészi fokon alkalmaztak. A népi kézművesek úgy is kapcsolódtak a szűcsmesterséghez, hogy egyes megrendelt viseletdarabokat, miután a szűcs a bőrt kikészítette, kiszabta, s a megfelelő mintákat a bőrre rárajzolta, azokat maguk a megrendelő asszonyok hímezték ki, majd végül a szűcs varrta össze. Önálló szűcscéh nem sok működött megyénkben: Dombóváron, Szakcson tudjuk, hogy volt, de alapítási évük ismeretlen, a szekszárdi mesterek 1778-ban kaptak privilégiumot. Bunda Decsról Suba, Ócsény-Szólohegy