Balázs Kovács Sándor - Deli Erzsébet: Kézművesek, népi iparművészek Tolna megyében. (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1999)

„…a szépség kertjében…” (D. E. ) - 54. Tóth Imréné

Tóth Imréné (szül. Bodor Anna) hímző, szövő, gyöngyfűző 1941-ben Tótkomlóson (Békés megye) született, egy olyan hagyományos parasztházban, amelynek múltat idéző használati tárgyait, bútorait a mai otthonában berendezett parasztszobában őrzi. A mellette lévő műhely kellékeivel, a hímzés, szövés, a gyöngyfűzés birodalma. A népművészethez fűződő szoros kötődése egész életét, pályáját végigkísérte. Gyerekkorában szülőfaluja néptánccsoportjában táncolt, első hímzései is ekkor születtek. A tanítóképző után (Budapest, 1959.) főiskolai földrajz-rajz szakon folytatta tanulmányait (Eger, 1968.), majd egyetemi évei után földrajz középiskolai tanári oklevelet szerzett (Debrecen, 1970.). A rajz szak lehetőséget adott arra, hogy képzőművészet, népművészet közelében maradjon. Pályakezdő évei után 10 évig általános iskolát igazgatott. A tisztaság, a virág és a népművészet tette az egész intézményt otthonossá. 1979-1983 között, mint igazgatóhelyettes (Zrínyi Általános Iskola, Szekszárd) és napközis szakfelügyelő arra törekedett, hogy a gyermekek szabadidős tevékenységében kapjon helyet a népművészet is. Hímző szakköröket vezetett. 1983-1997-ig, nyugdíjazásáig a Babits Általános Iskolában (Szekszárd) kézműves klubot működtetett, a foglalkozásokon a gyerekek szőttek, gyöngyöt fűztek, csuhéból, vesszőből és egyéb természetes anyagokból játékokat készítettek. Bemutató foglalkozásokat tartott az iskolába látogató vendégeknek, magyar, német japán pedagógusoknak. A Tolna Megyei Pedagógiai Intézet szervezésében több éven keresztül napközis nevelők ilyen irányú képzését, tanfolyamait vezette. Mözsi Szabó István festőművésztől tanult szőni. O vezette be a bukovinai festékes szőttesek szín- és motívum világába. Ismeretlenül kereste meg a decsi népművészeket: Prohászka Bözsi nénit, Oláh Éva nénit, akik készséggel mutatták a már kész, vagy munka közben lévő gyöngygallérokat, a népviselet gyönyörű darabjait, a parittyafőkötőket, a népművészeti babákat. A gyöngyfűzés apró titkait, az eredetiség jegyeit Jellemzőit Oláh Éva nénitől tanulta. A térbeli csipke gyöngy gallér sajátos fűzésmódját maga kísérletezte ki, amit a NIT zsűri „A" kategóriával értékelt. A hímzést dr. Németh Pálnétó\ tanulta és tanulja ma is a szekszárdi díszítőművészeti szakkörben. „Legszívesebben a jegykendők és bíborvégek motívumait, színeit alkalmazom, de szívesen dolgozom a sárközi kereszt- Jegykendő mintás terítő egyik sarka szemes technikával is, amit ma már kevesen (fotó: Gere)