Balázs Kovács Sándor - Deli Erzsébet: Kézművesek, népi iparművészek Tolna megyében. (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1999)

„…a szépség kertjében…” (D. E. ) - 41. Farkas Lászlóné

Farkas Lászlóné (szül. Pál Erzsébet) népviselet- és babakészítés, bútor- és tojásfestés 1938-ban született Deesen, egy gyermekes parasztcsaládban. Az általános iskola után Kovácsné Kun Sára népművész irányítá­sával hímezni, rajzolni tanult, később néptáncos lett. 1956-ban férjhez ment és Bátára költöztek. Itt Dér Józsefnétől megtanulta a tojásfestést (1960). 30 éven keresztül ezzel, majd bútor- és tányérfestéssel (1974), népviseleti babakészítéssel (1977) foglalkozott. 1993 óta nyugdíjas. „Decsi otthona az eleven népművészet hajléka", 14 ő maga pedig utazó nagykövete, hiszen vagy készül valahova, vagy jön valahonnan, azonnal megosztva élményeit környezetével. Franciaország (1965), Hollandia (1994), Kanada (1996), Spanyolország (1997), Németország (1992, 1993, 1998, 1999) egy-egy településé­nek közönsége ismerkedett közreműködésével a Sárköz népművészetével. 1998-ban Göncz Árpád köztársasági elnök kíséretével járt Tunéziában. A fővárosban 20 ország nagykövete asszonyainak tartott bemutatót és öltöztette őket sárközi ruhába. A 2000. év nagy eseménye lesz a belgiumi tojásfesztivál, amelyre már megérkezett a meghívás. Saját festésű bútoraiban őrzi páratlan gyűjtemé­nyét, legféltettebb kincseit, a sárközi népviselet leg­szebb darabjait, amelyekben még ükanyák, ükapák­vagy még azok elődjei - pompáztak. Egyedül ezek­ről végrendelkezett már úgy szóbelileg, hogy nem eladhatók, „mert az olyan lenne, mintha letagadnánk az előttünk jártakat, mintha szemétre hánynánk a ré­giek fényképeit.. ," 15 A Jákó Vera Alapítvány által meghirdetett „Leg­szebb magyar népviselet" versenyeken 1996, 1997­ben a sárközi menyasszony-vőlegény, 1998-ban a leányos viselet első díjat kapott. Ebben döntő szere­pe volt a fiatalokat gyűjteményéből felöltöztető Pál Bözsinek. Annál is inkább szívesen tette ezt, mert unokája Kalácska Zita és partnere Domonkos Attila öltötték magukra a díszes ruhákat. Unokáján kívül tanítványai között említi Baller Évát, Éppel Erikát, Orbán Mariannt, Dömötörné Bali Erzsébetet, az őcsényi Karászi Istvánnét, de al­kalmanként Deesen a Faluház által szervezett tábo­rokban is tanítja a gyerekeket. 1997-ben ugyanitt rendezték meg Baller Györgynével közös kiállításu­kat. 1999-ben a helyi önkormányzat „Decs közsé­gért" emlékplakettel és az ezzel járó pénzjuta­lommal ismerte el hagyományőrző tevékenységét. A Tolna Megyei Népművészeti Egyesület tagja. Sárközi baba Hímes tojások Pflege der traditionellen Volkskunst aus dem Sárköz. Eier- und Mö­belbemalung, Herstellung von Puppen und Volkstrachten.

Next

/
Thumbnails
Contents