Balázs Kovács Sándor - Deli Erzsébet: Kézművesek, népi iparművészek Tolna megyében. (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1999)

„…a szépség kertjében…” (D. E. ) - 35. Élő Lajosné

ElőLajosné (szül. Horváth Rozália) hímző, népi iparművész 1924-ben született Dombóváron. Nagyanyja, édesanyja, húga is szívesen kézimunkáztak. Az elemi, majd a polgári iskolában ez kötelező tantárgy volt. Kereskedelmi érettségi, majd a mérlegképes könyvelői képesítés megszerzése, munka és család mellett, kevés időjutott erre a tevékenységre. Főkönyvelőként ment nyugdíjba 198 l-ben a dombóvári kesztyűgyárból. Talán nem is tudatosan, de készült a nyugdíjas évekre, hasznos elfoglaltságot keresve. Testvére (dr. Veszély Józsefije, a kaposszekcsői díszítőművészeti szakkör vezetője) ajánlására hímző és szövő tanfolyamra járt. 1980-ban és 1985-ben mindkettőre szakkörvezetői engedélyt kapott. Az 1980-as évek közepétől tagja volt a megyei díszítőművészeti stúdiónak. Gyűjtőmunkájának eredménye kiadványban jelent meg. Mint „stúdiós" több alkalommal más megyék szakkörvezetőinek tanított sióagárdi vagy kaposmenti hímzést, tartott bemutatót. 1984 óta vezeti Dombóvár-Szőlőhegyen a hímző szakkört, amelynek tagjai szintén nyugdíjasok. Eddig 15 tájegység mintáit dolgozták fel foglalkozásaikon. Munkáikkal rendszeresenjelentkeztek kiállításokon, pályázatokon sok szép elismerést, díjat szerezve. A működés feltételeit a dombóvári Művelődési Ház Kht. biztosítja. „Ha kezembe veszek egy alapanyagot - mondja-azonnal arra gondolok, hogy melyik tájegység hímzése alkalmas rá. Ez a hímzés, amivel foglalkozunk, munka- és anyagigényes. Hosszú hónapok alatt készül el egy-egy darab, ezért nagyon kevesen tudják megfizetni. Nincs is lehetőség az értékesítésre, pedig az asszonyok keze alól gyönyörű munkák kerülnek ki, amit aztán maguk használnak vagy elajándékoznak. Fontos az is, hogy nagyon jó hangulatban telnek ezek az együtt töltött délutánok. így hát, amíg bírom, itt vagyok." 32 hímzését zsűrizte az utóbbi három évben a NIT, közülük 13 a legmagasabb minősítést kapta. Munkáit, valamint eddigi tevékenységét 1998ban a népi iparművész címmel ismerték el. A Tolna Megyei Népművészeti Egyesület tagja. Kiadványa: Élő Lajosné: Kaposmenti szőttesek. Szekszárd: BMMMK, 1987. (Mintagyűjtemény VIII.) Weberin, Kunsthandwerkerin der Stickerei, Weiß Stickereien aus der Umgebung des Kapos und Stickereien von Sióagárd, Textilien für Wohnungsdekorationen, Kleidungsstücke. Kaposmenti fehérhímzéses terítő (fotó: Gere)