Vadas Ferenc szerk.: Ozorai Pipo emlékezete (Múzeumi füzetek Szekszárd, 1987)

Nagy Emese: Az ozorai ferences kolostor - Jegyzetek

26. Uo. I. 14., alaprajz 13., 21. kép 27. A szegedi obszerváns ferencesekre vonatkozó első adatot 1444-ből ismerjük, amikor elrendelték, hogy a konventuális (marianus) ferencesek más házaikkal együtt a szegedit is adják át az obszervánsoknak. 1452-ben azonban még marianus nagykáptalant tartanak itt. Az 1459. évi Mátyás-féle vásártartási engedély már az obszervánsok Boldogasszony titulusú kolostora előtti térre vonatkozik, az itt lévő korábbi templom ugyanis Szent Péter tiszteletére volt szentelve. A rendi hagyomány szerint a templomot 1465-ben, ill. 1468-ban építették. A korábbi templom átépítése valószínűleg két menetben történt, mivel a szentély alsó harmadát hatszöges rendszerben kezdték el építeni, míg felső részét 1492-1494 körül nyolcszöges rendszerben tervezték át és építették fel. Ez utóbbi áttervezést tulajdonítják Fráter Johannesnek, a XV. század vége nagy ferences építészének. Nagy Z.-Papp I. i. m. 53.; Bálint S., Szeged városa. Bp. 1959. 64. 28. Dümmerling Ö. i. m. I. 11. 29. A kolostort Scherer véleménye szerint még Maróti János bán (+1435 körül) alapította. Első kolostor alapítási kérése 1405-ből való, a második 1409-ből. Az építkezésekre nem kerül sor, 1420 február 23-án újabb engedélyt kap V. Márton pápától. Az építési engedélyek nem Gyulára, hanem a Maróti birtok más helyiségeire vonatkoznak, de 1452-ben, amikor a már felépített kolostor első említése történik, azt már Gyulán találjuk. Scherer F., Gyula város története. I. Gyula, 1938. 49. - A templom és rendház maradványait Implom József ásta ki: Uo. 50. 30. Bálint S., i. m. 64. 31. Uo. 38. kép.; Nagy Z.-Papp L, i. m. 55-56., 20. kép. 32. Dümmerling Ö., i. m. I. 9-10., 16. kép. 33. Gerevich L., BpR 17 (1956) 45-61.; Balogh J.-Dercsényi D. stb., i. m. 146-148. 34. Dercsényi D., Nagy Lajos kora Bp. é. n. 88-95. 35. F Tóth R., BpR 18 (1958) 365-379. Nagy Z, Szépművészet 5 (1944) 179-191. 217-229. 36. A bosnyák ferencesek részére épített kolostort a kusalyi Jakcs Dénes boszniai püspök és testvérei alapították. V. Márton pápa 1422-ben adott engedélyt, 1423-ban Pálóczi György erdélyi püspök költöztette be őket a rendházba. Dümmerling Ö., i. m. I. 7. 37. Uo. I. 7., 10. kép. 38. Az azonos értékű homorú és domború tagok ritmusos váltakozása összhatásában megegyezik egymással. A kusalyi templom boltozatai bordáit nem ismerjük. 39. A „Gyilokjáró" elnevezésű lelőhelyről előkerült darabok. - L. Várnai D., BpR 16 (1955) 364., 1. ábra 12-13. Gerevich L., A budai vár feltárása. Bp. 1966. 143. 195. ábra 6.; Várnai a típus elterjedését a XIV. század közepétől a XV. század végéig teszi, de megállapítja, hogy használata elsősorban a XV. század elejére jellemző: i. m. 366. - Hasonlóképp vélekedik Mencl is a cseh anyag alapján. Mencl, V, Trary klenebnich zeber v ceske gotické architekture. Zprávy Památková Péce 11-12 (1951-52) 268-281. 40. L. Várnai D., i. m. 364., 1. ábra 18.; Gerevich L., A budai vár... 143., 195. ábra 10. 41. A darab a déli kétpilléres terem melletti késői bástyafal bontásából került elő, így lelőhelye alapján is tartozhat XV. századi építkezéshez. - Várnai a készítési idő alsó határát 1420-ban állapítja meg, mivel - zárókőről lévén szó - rajta profiláthatás mutatkozik. L. Várnai D., i. m. 366. 42. Gerevich L., AHA 5 (1958) 241-282. A tanulmány eredetileg a Folia Archeológia XX. kötete (1969) 135-153. alapján jelent meg, 12 ábrával (ásatási felvételek, kő- és kályhacsempeleletek, az említett analógiák alaprajzai)