Vadas Ferenc szerk.: Ozorai Pipo emlékezete (Múzeumi füzetek Szekszárd, 1987)

Nagy Emese: Az ozorai ferences kolostor - Jegyzetek

JEGYZETEK 1. Az ásatási terület nagy kiterjedéséhez mérten igen kis költségkerettel végzett ásatásokat 1957 őszén végeztük. A kutatások megindításának egyik fő mozgatója ifi. Poór Ferenc, akkoriban az Ozorai Járási Múzeum vezetője volt. 2. A torony még „in tertialitate" áll, a diadalív is s részben a délre néző falak is. „...ut vero protestantur fundamentotum vestigia, condam excelsa erat amplitudine et structure sua magnifica..." A Gábor Józseftől kiásott cellasor hossza 21 m volt. A Barátkút tér nyugati oldalán húzódó házak alatt ill. kertekben több ízben találtak falmaradványokat. Miklós Károly és Gosztola István birtokában faragott gótikus építészeti tagozatokat őriztek. A Barátkút modern átalakítása előtti kútkáva részeit Kovács István ill. Iszkázi György Petőfi Sándor u. 22. és 24. sz. házai előtt őrizték. Nagy E. leletmentési jelentése 1954. április 24. MNM Adattár; Éri I. leletmentési jelentése 1954. nov. 18-19. MNM Adattár. 3. Lévai Albert házának sarka 1919-ben megrokkant. A ház alapozásának megerősítése közben a homlokzati fal közelében, állítólag, boltozott üreget találtak, ami a házsarok süllyedését előidézte. Az üreget lefedték, majd eléje építették a ház alapozását. 1948-ban ifj. Lévai Albert meg akarta keresni a Gábor József által a kolostor kriptájának tartott üreget, de a ház tégla alapozását nem tudta áttörni. A ház homlokzatának északi oldala azóta is süppedt s rajta repedés észlelhető. Ugyancsak Lévai Albert szerint közvetlenül a ház mellett északra „nagy kövekből rakott, szépen fugázott" falakat találtak. - Nagy E. id. jelentése. - A Lévai Albert háza táján említett falak az ásatás idején előkerült alaprajz tanúsága szerint a templom nyugati végéhez tartozhattak. 4. A csontvázak a kb. 1,80 m mélységű kriptában 90 cm mélységben jelentkeztek. A egyik csontváz, melyet a kripta nyugati felében találtunk, hanyatt feküdt, a koponya teteje felfelé állt, az erősen felhúzott vállak és felsőkarok között. Egyik alsó lábszára függőlegesen nyúlt le az alatta lévő törmelékbe: már nem tudta kihúzni a ráhulló téglák közül. A ráhulló törmelék nyomása alatt fejét vállai közé húzva hátra hanyaüott. A másik csontváz a kripta keleti felében, félig hasra fordulva feküdt, koponyája igen erősen össze volt törve. Gerince meggörnyedt, alsó lábszára, az előbbiéhez hasonlóan, függőlegesen lefelé nyúlt a törmelékbe. 5. Az itt felhasznált, 24-25x14,5-15x6,5 cm-es, világossárga téglák a kolostor későbbi toldalék épületében használt téglatípussal egyeznek meg. A kolostor építési idején használt vörös színű, az előbbinél lazább összetételű téglák mérete 28-30x16x6 cm. 6. L. 2. j. - A darabokat beszállítottuk az ozorai múzeumba. 7. Ifj. Poór Ferenc közlése, rajza és fényképe, 1959. okt. 24. 8. A darabról Holl Imre állapította meg, hogy egy, a budai váréval megegyező méretű pozitív darabról vett negatív mintáról készítették. 9. A tulajdonosok állítása szerint földmunkák, építkezések során sokszor bukkannak falakra. 10. 1398. június 10. Zsigmond király rendelkezése a szekszárdi konventhez, hogy iktassa be a firenzei Scolari Pipót és feleségét, Ozorai András fiusított leányát apjának Tolna megyei birtokába. Mályusz E. Zsigmond-kori oklevéltári. Bp. 1951. 591,5356. sz. - 1399. július 12-i oklevél a beiktatásokról: Uo. 662., 5979. sz - A források Pipónak 180 templomalapításáról számolnak be, részben hazájában, részben Magyarországon -Balogh J. -Bercsényi D., stb. A magyarországi művészettörténete. I. Bp. 1956. 186. 11. BalanyiGy., Szerzetesrendek. Bp. 1933.57'.,NagyZ.-PappI., Szeged. Bp. 1960.53.; Magyarország története. I. Bp. 1964. 118-119. 12. Karácsonyi J., Szent Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig II. Bp. 1924. 132. 13. Bölcskey J., Capistranoi Szent János. III. Székesfehérvár, 1924. 493-494. 14. Karácsonyi J. i. m. 132. 15. Uo. 16. Uo. 17. Uo. 18. 1425. Ozorai Pipo alapítványa a székesfehérvári székesegyház részére, hol temetése iránt intézkedik. Wenczel G. Tört. Tár. 1884. 430., 73. sz. oki. ugyanerről: 1426. Uo. 434., 74. sz. oki. 19. Uo. 626., 85. sz. oki. 20 Csánki D., Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. HI. Bp. 1897. 410. 21. Karácsonyi J., i. m. 133. 22. Uo. 23. Uo. 24. Uo. 25. Dümmerling Ö., A Ferencrend középkori csúcsíves stílű építészetének emlékei Magyarországon I-Jl Technika 1941. 1943. III. 1944. 5-12.