Vadas Ferenc szerk.: Ozorai Pipo emlékezete (Múzeumi füzetek Szekszárd, 1987)

Feld István- Koppány Tibor: Az ozorai vár

FELD ISTVÂN-KOPPÀNY TIBOR: Az ozorai vár Tolna megye északi szélén, a Sió jobb partján fekvő Ozora község központjában, a plébániatemplom melletti alacsonyabb domboldal pihenőjén emelkedik a barokk magtárrá alakított egykori vár nagyméretű, négyzetes alaprajzú és középudvaros, nyeregtetővel fedett épülete. Avar a 15. század első negyedében épült 1416-ban adott Zsigmond király engedélyt hűséges szolgálatai fejében az Ozorai Pipónak nevezett, firenzei származású Filippo Scolari részére, hogy magyarországi birtokai bármelyikén, de különösen a Tolna megyei Ozorán kőből vagy fából várat, erősséget vagy kastélyt építtessen, tetszése szerint. Az engedély alapján megtörtént építésről, annak pontos idejéről és részleteiről nem maradt fenn adat, a felépített várat az engedélyt követően tíz év múlva említik először. Ekkor, 1426-ban adott Pipo mezővárosi kiváltságokat Ozorának és abban elengedte a város részéről a várnagy számára adandó juttatásokat Ugyanebben az évben erősítette meg Zsigmond király Pipo végrendeletét, amelyben Ozora várát feleségére hagyta és ugyancsak 1426-ból származik a Budáról hazafelé tartó és májusban három napot itt vendégeskedő firenzei követ, Rinaldo degli Albizzi tudósítása a fényes várról, ahol őt gazdagon megvendégelték.(l) A rendelkezésre álló történeti adatokból annyi tudható még, hogy a várat és birtokait 1438-ban Pipo özvegye a Héderváriakra hagyta és ezután a család nádori ága birtokolta 1535-ig.(2) Ezt követően két év múlva Török Bálint foglalta el, majd 1545-ben török kézre került és másfél évszázadon keresztül kisebb jelentőségű török végvár maradt(3) 1686 őszén foglalták vissza a Budát felmentő császári seregek, valószínűleg ebben az ostromban lőtték szét az eddig is pusztító épületet (4) Az 1720-as évek közepéig romosán állt és csak 1730 körül építették újjá barokk kastély formájában újkori birtokosai, az Esterházyak.(5) A18. század közepétől egyre sűrűbben használták terménytárolásra, míg végül 1799-ben magtárrá építették át (6) Régészeti kutatása és feltárása 1981-től folyik, helyreállítása és múzeumi célra történő átépítése az ezt követő években indult meg. Az első öt esztendő kutatási eredményeiből az alábbi kép alakult ki: Filippo Scolari 1416 körül épített vára egyetlen és szabályos négyzet alaprajzú, zártudvaros és egyemeletes, téglából falazott, palota jellegű lakótömbből, valamint egy ezt övező és ugyancsak négyzetes elrendezésű külső várfalból állott, az utóbbi sarkain kerek tornyokkal. Ezt a szabályos várat délről, keletről és nyugatról széles és mély árok választotta el a környező tereptől, északról pedig a Sió mocsaras völgye határolta. A nyugati árok másik oldalán a terepből szintén kiemelkedő kisebb dombon állt a korábbi eredetű és Ozorai Pipo által átépíttetett plébániatemplom. A mezővároson belül egyébként egy ma már ismeretlen nemesi kúriája is volt a birtokos családnak és a település déli szélén emelkedett a Pipo alapította ferences kolostor. (7)