Vadas Ferenc szerk.: Ozorai Pipo emlékezete (Múzeumi füzetek Szekszárd, 1987)

Engel Pál: Ozorai Pipo - Jegyzetek

76.1410: ZsO. II. 7732,7965; 1414: Dl. 92 445; 1420: Dl. 92558. Vö. Engel: Királyi hatalom 150,168. 77. Perjámos 1372-ben még a temesi ispán honorjához tartozott {Engel: Honor 919), de a 15. században a Macedóniaiaké volt, valószínűleg 1400 tájától {Borovszky Samu: Csanád vármegye története 1715-ig. Bp. 1896-1897. II. 486. sk). 78. 1414: Dl. 92 445; 1424: Zichy VIII. 174. 79. 1413: DF 275 885, Sztoyka es. lt. 17, TT. 1884. 240; 1414: Dl. 92 445, vö. Engel: Királyi hatalom 170; 1411: Pesty: Szörény III. 17; 1424: Pesty: Szörény III. 21. Orsovát Poggio 178 szerint Pipo építtette újjá. 80. 1417: Bánffy I. 553; 1419: Krassó III. 289, Dl. 10 855; 1420: Pesty Frigyes: A Szörény vármegyei hajdani oláh kerületek. Bp. 1876. 56. 81. 1424: HO. I. 317. 82. Engel: Királyi hatalom 177. Móri Jakab, aki 1408-09-ben fejéri ispán volt,Pipónak volta familiárisa (ld. a 148. jegyzetet). 83. Balogh: Andrea Scolari 173 skk. 84. Érdújhelyi Menyhért: Caraianus kalocsai érsek. Századok 33 (1899) 44-50. (Nevét korábban tévesen Carmanusnak írtam: Engel: Királyi hatalom 51; ugyanígy Máfyusz: Zsigmond 221.) 85. Máfyusz: Zsigmond 215, 221. 86. Pipo és András püspök füredi officialisai 1412-ben Szilasi Miklós és Sági János (DF 210 127, Egri k.m.lt. 7-1-1-6, TT. 1884. 236), 1413-ban mindkettőjüket Pipo saját familiárisai között sorolják fel (DF 249 185, Seilern lt 137); 1414-ben Pipo saját füredi officiálisához, Tarjáni István fia Miklóshoz intéz parancsot (Temes 484=TT. 1884.242), 1416-ban Solymosi Lászlóhoz (DF 210 127, Egri k.m.lt. 7-1-1-6, hibásan 1417-i kelettel kiadva TT. 1884.421), az ő személyére ld. alább a 154. jegyzetet. Füred valójában a püspökségé volt: Csánki I. 86. 87. 1420 jún.-ban, Carnianus székfoglalása ideján Haraszti Dénes volt Pipo officialisa az érsekség csanádi (Érsekcsanád, Bodrog m.) birtokán (Zichy VI. 606). András püspök halála után, 1426. ápr.-ban Zsigmond Pipót bízta meg azzal, hogy orvosolja a váradi apácák panaszait a néhai püspök ellen (Temes 593=Dl. 11 783). 88. ZsO. II. 4959. Vö. 1405: ZsO. II. 4040. 89. ZsO. II. 5710. 90. 1405. jún. 19-én Zsigmond egy peres ügyben döntőbírául jelöli ki hét másik báró társaságában (ZsO. II. 3982). 1405. dec. 29-én már magnificus (Dl. 87 743, vö. ZsO. II. 4324), 1406. jan. 2-án (Blagay 213), jan. 10-én (Dl. 87 747, TT 1884. 15) és azontúl állandóan is, de 1406. jan. 3-án kivételképpen még egregius (Dl. 87 745, TT. 1884.12). Az említettek mindegyike királyi oklevél. 91.1407-ben a király boszniai hadjáratán cum tribus excellentibus vexiUis hominum vett részt Dl. 87 809. TT. 1884. 26). A továbbiakban számtalan oklevél említi bandériumát 92. Vö. Engel: Nagy Lajos bárói. Történelmi Szemle 28 (1985) 393-413. 93. Először 1407. ápr. 21-én (Dl. 87 788, ZsO. II. 5445), utoljára 1408. júl. lOnên (ZsO. II. 6209). Utódja 1408 dec. 12-én már Korbáviai Károly (F. X/4. 687). 94. Engel: Királyi hatalom 16. Bánként első ízben a sárkányrend alapítólevele említi (F. XV4. 687). Utoljára 1409 jan. 7-i méltóságsorban fordul elő ezen a címen (Dl. 94 454), és májustól a bánság ismét üresedésben van (Zala II. 365). 95.1412: F. X/5.281; 1415: Zichy VI. 385; 1417: Zichy VI. 445; 1417: Temes 540.1423-ban a lengyel királlyal kötött késmárki szerződés megerősítői között a sorrendben hetedik világi úr, a despota, Ciliéi, a nádor, a vajda, az országbíró és a tárnokmester után, megelőzve még a macsói bánt is. {St. Katona: História eritica regum Hungáriáé. Budae, 1790. XII. 406). 96. ZsO. II. 3810, 3856, 3982. 97. ZsO. II. 4561, 4565, 4767, 4807. 98. ZsO. II. 5335, 5364, 5384, 5397, 5528. 99. Házi 1/2. 6. 100. ZsO. II. 6400, Temes 398. 101. Teleki I. 355, ZsO. II. 7352, 7411, 7443. 102. Zichy VI. 88. 102a. DF 249 733, Körmöcbánya lt 1-17-2-34. 103. F. X/5.281, ZW. III. 522. (Zsigmond is Váradon volt ekkor: DF268 920, Zólyom v. lt 18, Csáky I. 286). 104. ZW. III. 537, 548, Házi 111. 64. 105. Mellini 47-48 szerint 1415. máj. 13-án vonult be Konstanzba, de egy relációs jegyzetből kétségtelen, hogy ápr. 15-én már ott volt (Dl. 10 333), sőt a zsinat krónikásától azt is tudjuk, hogy febr. 4-én érkezett a városba 160 lovas élén {Ulrich von Richental: Chronik des Constanzer Con cils 1414 bis 1418. Hrsg. M. R. Buck. Stuttgart, 1882 (Repr. Hildesheim, 1962) 49. Július 10-én még