Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)

V. Kápolnás Mária: A Szekszárdi Kaszinó nyári pavilonja

„Igen tisztelt Elvtársak! A pártházra vonatkozólag közöljük a következőket:

A szóban lévő pártházunk a Pécsi Nemzeti Kaszinó tulajdonát képezte. Úgy tudjuk, az Önök pártháza is a szekszárdi Úri Kaszinó tulajdona volt. Mi a Kaszinó átvételére alakítottunk egy Munkás-Kaszinó Egyesületet, amelynek alapszabályait felterjesztettük a Belügyminiszterhez. Az alapszabályok láttamozását meg is kaptuk. Az Egyesület alapszabályai csak annyiban térnek el a megszokott alapszabályoktól, hogy a tagfelvételt a választmány elfogadásától tettük függővé, aminek értelme az, hogy idegen elemek ne tódulhassanak be esetleg a Kaszinó tagjai közé. Az összes itteni politikai pártokkal abban egyeztünk meg, hogy valamennyi párt támogatja egymást abban a törekvésben, hogy a tényleg birtokukban lévő ingatlan tulajdonjogát megkapják. Ezen megegyezés alapján az összes pártok aláírásával kértük a belügyminisztertől, hogy a szóban lévő ingatlan tulajdonjogát a Munkás-Kaszinó Egyesületnek adja át. Elintézést még nem kaptunk, de reméljük, hogy a közeli napokban meg fog érkezni.

Elvtársi üdvözlettel: Ilku Pál”38

A válaszra nem kellett sokáig várni, Rajk László belügyminiszter 1946. december 18-án feloszlatta a Szekszárdi Kaszinó Egyesületet, rendelkezett vagyonáról.

„A feloszlatott egyesület tulajdonát képezett, a szekszárdi 5546. sz. telekkönyvi betétben A + l sorsz. 655 hrsz. alatt felvett, 1311 négyszögöl területű beltelekben fekvő sétateret Szekszárd város közönségének,

a szekszárdi 6677 sz. telekkönyvi betétben A.I.l. sorsz. 839 hrsz. alatt felvett 1 hold és 189 négyszögöl területen fekvő, 637 összeírású számú lakóház és udvar, A+l. sor, 654/2 hrsz. alatt felvett 145 négyszögöl területen fekvő, 637 összeírási számú lakóház és udvar ingatlanokat, tartozékaikkal együtt, továbbá

a feloszlatott egyesület összes ingóságait utólagos leltár mellett a Magyar Kommunista Párt tulajdonába adományozom’.’39

Mivel a belügyminiszter a telekkönyvi hatóságot is értesítette, a tulajdonba adás nagyon rövid idő alatt megtörtént. A felvett leltár szerint a már nem túl sok, többnyire megrongált tárgy és könyv került az új tulajdonoshoz.40

A Magyar Kommunista Párt nem csak pártszékháznak, hanem közösségi rendezvényekre is használta az épületet és a kerti pavilont. „Az MKP szekszárdi kerthelyiségében bemutatkozott az Új Színpad Karinthy estjével’.’41 (5. kép)

A Magyar Dolgozók Pártja szekszárdi szervezete - az MKP utódja - 1950-ben a rendőrség javára lemondott az épületről, így azt a belügyminiszter az Államkincstár/Belügyminisztérium tulajdonába adta. Az ingatlanokat a szekszárdi városi kapitányság tulajdonába 1950. augusztus végén át is adták, ezt követően az üzletek bérleti díjai is a helyi rendőrség bevételeit gyarapították.42 Nagy valószínűséggel ekkortól már nem használták a kerti pavilont rendezvényekre, közösségi eseményekre, hanem raktárként hasznosították és az udvart kerítéssel zárták el a nyilvános területektől.

A Kaszinó Bazár üzletsorán 1955. augusztus 6-án nyitották meg a Szabadság Sörkertet, melynek kerthelyiségéből a háttérben jól látható volt a hajdani főhercegi pavilon.43 (6. kép)

A járási és városi rendőrkapitányság kiköltözése után különböző hivatalok, szakszervezetek, pártalapszervezet és ki tudja még milyen hivatal használta az egykori Augusz-házat az 1960-as évek

38 ROZS 2005,415.

39 MNL TML Szekszárd város i. 563-21/1949.

40 MNL TML Szekszárd város i. 563-21/1949. leltár 1947. febr. 3. Átadási jegyzőkönyv 1947. febr. 13.

41 Tolnamegyei Néplap 1946. júl. 6.

42 MNL TML Szekszárd város i. 563-21/1949. Jegyzőkönyv az átadás-átvételről 1950. szept. 28.

43 Tolnai Napló 1955. aug. 5. és 6.4.

608