Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
Losonczy Tóth Árpád: A felsőnyéki Magyar család krónikája, 1830–1869
dott Mórocza Dániel prefektus körlevele, amely a hg. Batthyány-Strattmann Fülöp által 1834. ápr. 18-án elrendelt utasításokat közölte az érintett gazdaságok tisztségviselőivel. Ebből az iratból kiderül, hogy ekkor Fnyéken Gráf viselte a gazdasági kör ispánjának a tisztségét, akinek állandó szállása az ottani ispáni lakásban volt. Innen helyezte át a herceg Mezőkomáromba ispánnak. A fnyéki uradalmat ezután Freiler Sebestyén tiszttartó irányította a korábbi ispáni lakásból, amelyet - miként erről korábban már említés történt - tiszttartói lakássá alakítottak át. A fnyéki ispáni kerület ellátásával Radákovics Mihályt, a Vas Gereben néven ismertté vált író, Radákovics József (1823-1868) apját bízta meg a herceg, azzal a kikötéssel, hogy lakhelye ezentúl Fürgédén legyen. (MNL FML BÚI 19. d. 4. Mórocza körirata. 1834. ápr. 22.) A fontos okiratból egyébként azt is megtudhatjuk, hogy miért tartotta szükségesnek a herceg az önálló fnyéki uradalom létrehozását. Az indoklás szerint egykor ,,a’ Felső Nyéki Vár és tartózékjai egészlen külömböző Urodalmat tettek Enyéngtül” és csak a török megszállás után egyesítették azzal. Másrészt arra is kitér az irat, hogy a számadó tiszteknek igen nehéz volt átlátniuk a gazdálkodás állapotát és elkészíteni a számadásokat az uradalom szélén, Enyingen lévő „lakhelyeikből", hiszen a sok pusztán összesen 13 major gazdálkodását szinte lehetetlen volt ellenőrizni. Az uradalom élén ugyanakkor a tiszttartó állt, ő volt a gazdálkodás uradalmi irányítója. Az összes uradalom élén a direktor szerepe megerősödött. (DEMETER 1990, 48.; DEMETER 1997,1. 89-90.) (Ezúton köszönöm meg Dr. Demeter Zsófia megyei múzeumigazgató asszonynak önzetlen segítségét, amiért kandidátusi értekezését a rendelkezésemre bocsátotta, és az enyingi uradalomra vonatkozó kérdéseimre türelemmel, idejét nem sajnálva válaszolt. Időközben a történész asszony értekezése könyv alakban is megjelent. DEMETER 2013.); KÁLLAY 1980, 106-108.) 55 A fnyéki uradalom újonnan kinevezett tiszttartója Freiler Sebestyén, míg az új kasznárja a korábbi enyingi ispán, Nemes Mihály lett. A megbízott kasznár lakhelyéül Fnyéken a hajdú ház bővítésével kialakított új számadó tiszti ház szolgált. (MNL FML BÚI 19. d. 4. Mórocza körirata. 1834. ápr. 22.) 56 Áldozócsütörtök, áldozónap, áldozó. Húsvét után a 40. nap, ekkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus mennybemenetelének a napját. 57 (Szőlő) Tőke. 58 Arasz - régi hosszmérték. 1 arasz = 3 tenyér. Átlagos értéke mai mértékegységben mintegy 25-26 centiméter. 59 Fagyott. 60 Nagy valószínűséggel annak a Tar családnak egyik tagjáról van szó, amely szoros gazdasági kapcsolatot tartott fenn hg. Batthyány-Strattmann Fülöp enyingi és fnyéki uradalmaival. A Vas és Sopron megyében birtokos nemesi családnak a 18. században még a Vas megyei Zsédeny volt a törzsbirtoka, de Tar József (1779-1836), a nagy tekintélyű kir. tanácsos, a Helytartótanács soproni kerületi tartományi főbiztosa, inkább a Sopron megyei Farádot részesítette előnyben, amely így ági birtokközponttá fejlődött. (DOMINKOVITS 2002, 889-890.) Batthyány-Strattmann herceg, jelentős enyingi és fürgedi juhászaiénak fejlesztésére, az ottani juhállomány nemesítésére, rendszeresen vásárolt nemesített kosokat Chernél Ferencnek, a kőszegi kerületi tábla tanácsosának chernelházi és Tar Józsefnek „Farádi juhnyájaikbul, darabját gyapjúban 24 p[engő]. F[or'm]tokkkal számlálva". (MNL FML BÚI 19. d. 4. Sényi Gábor direktor Mórocza Dániel prefektusnak. 1836. márc. 27.) Az irat keletkezésének idején, 1836 márc. végén, a farádi birtok ura, Tar József már nem élt, tehát méltán föltételezhetjük, hogy a kérdéses ügyletet, 16-20 darab farádi kos eladását, özvegyének, chernelházi Chernél Anna Máriának (1784-1843) a tudtával és beleegyezésével bonyolította le a birtokközpont gazdasági irányítója Farkas Imre enyingi ispánnal. Feltételezésünk helyességét alátámasztja egy 1840-ből származó költségkimutatás, amely tartalmazza az enyingi uradalom részére az ottani juhnyáj nemesítése céljából 1836-ban kosok vásárlására fordított kiadási tételt is. Az uradalom ekkor „Tar Maria Asszonságtul” vett 10 darab kost, 240 forintért. (MNL OL P 1328. 4. d. Batthyány cs. levéltára. Enyingi tiszttartóság. 14. 604.) A farádi juh kosok vásárlásáról ld. még: MNL FML BÚI 19. d. 4. Sényi a tisztségnek. 1836. ápr. 5. Nem zárható ki, hogy az enyingi és az ez idő tájt önálló fnyéki uradalom borszükségleteit is Tar Mária asszony fedezte, a farádi és zsédenyi birtok „feles” bor készletéből. 61 A Magyar családnak is valószínűleg elfagyott a szőlője; abban az évben egy csöpp bora sem lett. 62 IX. (Szent) Lajos francia kir. (1214 v. 1215-1270), az újjáépült fnyéki templom védőszentje. Halálának a napja, aug. 25-e, szentté avatása (1297) óta Szent Lajos emléknapja. 63 Horváth Mátyás (1789-1846) - 1817-től 1824-ig káplán, majd 1824 és 1834 között plébános-helyettes Tkeszin. 1834-től haláláig ugyanott plébános. (Ld. Bátor Károly hajdani fnyéki plébános kéziratban maradt helytörténeti és plébániatörténeti munkáját. BÁTOR [1948], 57.) 64 A plébánia területén az önálló plébánia létrejötte (1846) idején, de föltehetően már a fnyéki templom fölszentelésekor (1836) is, négy kereszt volt. Három a községben, míg a negyedik a leányegyház, Fürgéd területén. (Bátor [1948], 86.) 65 Káptalan (lat. capitulum) - a kát. egyházban az érsekek, püspökök tanácsadó testületé és a mai közjegyzők feladatait ellátó hiteleshely. Vezetője a prépost, tagjai a kanonokok. 66 Az ünnepélyes fölszentelés fényét emelte, hogy hg. Batthyány-Strattmann Fülöp hozzájárulásával az uradalom a szertartás alkalmával Fnyéken megjelent vendégeket kellően megvendégelte. De egyébként is alaposan kitett magáért a nagy tekintélyű főúr. Deutschman Jakab orgonaművész tervei alapján egy 6 változatú orgona elkészítését rendelte meg a templom számára. (MNL FML BÚI 19. d. 4. Sényi Móroczának. 1835. ápr. 7.) Gondoskodott a templomi szertartások végzéséhez szükséges templomi eszközök, kegyszerek beszerzéséről is. Szinte mindenre kiterjedt a figyelme. „Ő Flerczegsége ally kegyelemmel volt, hogy a’Nyéki templom számára [...] a’ következendőket méltóztatott meg szereztetni: 2. mise mondó ruhát /xasula:/. 2. zászlót, minden hozzá tartozandókkal. 1 oltárlámpást a hozzávalókkal. 1. ciboriumot, köpönyeggel együtt. 1. ministráló csengetyüt, és 1. sekrestye csengetyüt" (MNL FML BÚI 19. d. 4. Sényi Fnyéknek. 1836. aug. 5.) Mivel egyúttal azonban némi hiúság is szorult belé, eléggé sokat adott arra, hogy kegyes adakozóként és a fnyéki templom jóságos kegyuraként az utókor számára híre-neve is fönnmaradjon és megörökítessen. Ezért tehát, „hogy maradandó nyomdoka legyen annak, mit szereztetett, avagy csináltatott mindent O Flerczegsége az általa újonnan megépített Felső Nyéki Templom számára, azt méltóztatik rendelni Ő Herczegsége, hogy a’ Felső Nyéki közönség és az illető Plébánosnak aláírása alatt készíttessen egy oklevél, melyben számláltassék elő minden, a’mit Ő Hercegsége ezen Templom számára elejétőlfogva ekkoráig szereztetni, avagy készíttetni méltóztatott, u. m. oltár, tabernaculum, szentség oltárkép, gyergyatartók, szónokszék, zászlók, misemondó ruhák, lámpás ’s a' í.” Ezt az oklevelet két példányban kellett elkészíteni, s a meghagyás értelmében a plébánosnak, illetve a község elöljáróinak is el kellett látniuk kézjegyükkel. Egy példány a tisztség levéltárába került. így rendelkezett az önzetlenül adakozó, de lelki üdvözülését is szem előtt tartó, mélységesen hívő főúr. (MNL FML BÚI 19. d. 4. Sényi Móroczának. 1836. aug. 6.) 545
