Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
Losonczy Tóth Árpád: A felsőnyéki Magyar család krónikája, 1830–1869
raihoz, viszszatartoztatni őkett.176 De Szent Mihály hetiben177 már ide ért a Horváth Országi Bán, Jelasits [!] egész seregével, kik között sok szerviányok178 valtak. A mi szöllö hegyenkett179 is el lepték, a pintzéket föltörték. Akkor volt fele szüreti; a mustott majd mind el eregeték.180 Mentek Fehérvár felé. Pestre szándékoztak [menni], az uj kormánt szét verni. Pákozdnál várta [őket] a magyar tábor.181 Ót meg ütköztek és a magyaroké let az Is0 nyereség. Étül fogva tartott a háború 1849 Augusztusig. Bor termés[ben] nem az utolso év volt. Közönséges üdö járás, eleség, termés vált.182 1849. Ferdinánd már nem vált királ, hanem testvér ötsének a hja, Ferentz Jósef volt a király.183 Ez a muszkátt hivta segittségre. Meg is jöt a muszka. Ekkor legyőzték a magyar tábort, vagy is Görgei fö vezér data a muszkának a magyarokat Világos várnál.184 A koronát, töb hozzá járandó irományokkal együtt, magához vette Kossutt.185 Föb urakkal együtt elvitték be Török Országban, ónét nem tudom hová. 1849. évben kevés bor termett, mert a szöllö veszszön a szemek el fattak.186 Kevés embernek vált 15-20 ako bora.187 1850 -ben szintén ollan bor termés volt, mint elöte való idén. 1851 . évben közöséges üdö járás és job termés vált. 1852 . Már alig let tavasz. Szent Györ[gy] napig hidegek jártak. Száraz nyár elő volt. 1853 . A tél gyönge volt, de a tavaszai oly nagy havak lettek, [hogy] az ember majd meg fagyot. Kivált Virág vasárnap után való hetién és husvét után 2 hétre, az az 24. áprillis, igen nagy fuátok voltak, de anyira, hogy 1 ölet majd meg halladot. Némely helyeken iszonyú hidegek voltak. Kaszálás után olly nagy jég esés lett, hogy a víz a jeget halmokra hordtta, a szőllő hegyet nagyon el vágta. Hanem az szerentse, hogy a búzákat még sem vágta el. A búzák olly [gyöngék?] voltak, hogy két körösztbül is alig lett egy ...18S búza. 1854. Szárazság volt; takarmány, búza igen kevés termett. A kukoricákat September 17én [a] dér úgy meg tsipte, hogy mind meg fehéredet a levele. Szeme apró, éretlen maradt. A búzák igen rosz- szult fizettek. Bor kevés termett. 1855 . A szárazság nem uralkodott nagyban. Takarmány felék s búza, kukoricza, árpa, zabb bővebben termett, de mégis volt drágaság. A tiszta búza 28-31, kétszeres 24-26, rozs 19-22, kukoricza 18-21, árpa 15-17, zabb 11-13 váltó forénton kelt kilája. A jószág ára is nagy volt. Bortermésre sok panasz nem lehetett. Ekkor uj törvények jöttek; a verést a községekben és a veresseli vallatást el tél- tották.189 Egy-egy községbe csak hatt eskütt köllött. Bizalmiak hivatala jött léttre.190 Ekkor termesztettünk először repczét.191 A kolláti csősz ház 1855ben égett le Augusztusban. A számadó és a csősz leánya ben égett.192 A kolera is dühöngött 1855—193 Nyéken 7ten haltak meg benne.194 1856. Az üdö járásra panasz nem lehett. Búza, bor, kukorica bőven termett. Ezen esztendőben meg halt az Ürögi Öspörös, a Plébániát Komáromi Istvány F[elsö] Nyéki plébános nyerte meg Januárban.195 Ide pedig Rátzpeterdröl196 jött a káplán, Tisztelendő]: Csapiár Ignátz.197 A Méltoságos Pétsi Püspök, Girgk György198 kijött bérmálni, mely alkalommal én és meg bérmáltattam]:] Magyar György. Bérma nevem Mihály. Bérmai kereszt atyám Bankó György[,] September 17—2" A drágaság lejebb szált. A templomott kipingálták a veszprémi képírók 330 p[engő]f[orint]:ér[t].200 1857* évben búza elég, bor pedig bövön termett, hanem a szárasság miatt sarjut nem lehetett kaszálni. Tél utóján Február 2“ esett a hó le, adig sémi sem volt. Iszonyú hidegek jártak. Kilentz hé533
