Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)

Losonczy Tóth Árpád: A felsőnyéki Magyar család krónikája, 1830–1869

2. kép. Felsőnyék központjának alaprajza a 19. század első feléből. A vázlaton jól látható az újjáépítésre váró katolikus templom és a tanítói lak elhelyezkedése a településen belül. Farkas Ferenc uradalmi mérnök rajza, 1819

Zabott Május Is0 napján vetettünk, még is hatalmas jó zab voltt. Gyümölts, leg inkáb szíva, temérdek sok vált Nyéken.

1839. Télen tsak lehetett mondani, hogy nem rósz tél van, de tavasz már nem akart lenni. Még Április 14®° is nagyon potyogott a hó. Az ég dörgés korán be jött. Tavaszszal igen nagy esők jártak. A rebetzi85 Jáger86 lakás elpusztult.87 A v[ár], megye rendeléséből a fö Vadász88 Ur akor őszei jött Nyékre lakni.

1840. A Méltóságos Pétsi Püspök nagyon sürgeti vala az Hertzegünkett M[é]lt[óságos] Batyány Fülöpött az nyéki Plébániáért, mely is mind adig bizontalann valtt. Hanem mikor az enyéngi ropantt templom föl szentöltetett,89 akkor az Direktor kijelentette,90 mely történ [t] Május 16cIikAn 1841— évben.

1841 . Plébánia állíttatott nálunk Julius 18—án.91 Egy pétsi Kanonok92 és Szekretárus93 volt itt az legelöszöri pap beiktatáson.94 Ezen az napofn], az az julifus] 18[-án]., óllan meleg szél fújt, mind a tűz melege mikor meg tsapja az embert. Azt is monták ám, az egész országban elsült a szöllö azon egy nap. Az leg első plébános nálunk Tisztölendö Németh Mihál, ki is az előtt Kesziben volt Káplán.95 Mi hozzánk Tóth Keszibül járt Pap misétt szolgálni minden negyedik vasárnap. És Sz[en]t: Körösztkor96 volt a butsu97 és űrnap98 után második vasárnap.99 így 14 misétt kaptunk egy évben. Minékünk költött elhozni és hazavinni [a papot], még is munkáltunk néki 5 hold földett. Most is tsak 3-mal többett,100 pedik tsak Husvétt és pünkösd napján mentünk Keszire misére, 10 vagy 13 kotsifval]. Egyébkor mind

526