Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
Losonczy Tóth Árpád: A felsőnyéki Magyar család krónikája, 1830–1869
A WOSINSKY MÓR MEGYEI MÚZEUM ÉVKÖNYVE «XXXIX. (2017) 503-569. LOSONCZY TÓTH ÁRPÁD A felsőnyéki Magyar család krónikája, 1830-1869 A történészek évezredek óta a „nagy emberek”-hez, kiemelkedő történelmi személyiségekhez kötődően jelenítik meg a múlt korszakait, annak ellenére, hogy őket is „helyi hősök” segítették a história formálásában. Végső soron a névtelenség homályába burkolózó kis emberek tömegei alakították és élték át az eseményeket. Utóbbiakra is nagyon sok forrásunk van. Ilyen kútfők például a naplók. Ám ezeknek a 18-19. században született naplóknak túlnyomó részét diplomás vagy értelmiségi foglalkozású emberek írták. Igen ritka, hogy az „egyszerű nép” fiai, lányai is rendszeresen, hosz- szú éveken keresztül megörökítették küzdelmes életük, szűkebb és tágabb környezetük fontosnak tartott eseményeit. Különösen érvényes ez a parasztságra nézve. Az utóbbi évtizedekben azonban szerencsére már egyre gyakrabban találkozhatunk a paraszti írásbeliség közkinccsé tett emlékeivel, amelyek mind a néprajzi kutatás, mind a falutörténet számára hasznosítható forrásként szolgálhatnak.1 A 19. században, „különösen annak első felében létrejövő paraszti emlékírások’’-at Gyenis Vilmos a 18. századi magyar emlékirat-műfaj kései folytatóinak tartja.2 Egy ilyen ritka forrás ez a felsőnyéki parasztkrónika is, amelynek olvasása is élményszámba megy a maga régies szóhasználatával, stílusával, és így szinte irodalmi élményt is nyújt. Szerencsés véletlen folytán szereztem tudomást a felsőnyéki Magyar család érdekes, főként hely- történeti vonatkozásai miatt figyelemre méltó följegyzéseinek létezéséről. Egy távoli rokonom azzal keresett meg, hogy egyik - általa közelebbről meg nem nevezett - munkatársának birtokában vannak olyan, az 1800-as évek első évtizedeiből származó írások, amelyeknek szövegével az illető nem boldogul, képtelen elolvasni, és tartalmát értelmezni. Hölgy rokonom közvetítette a följegyzések jelenlegi tulajdonosának azon óhaját, hogy az általa nehezen olvasható, számára érthetetlen és értelmezhetetlen, helyenként már elmosódott kézírásos szöveget gépelés révén tegyem olvashatóvá, és ez által élvezhetőbbé, az eredeti szöveg változatlanul hagyása mellett. Mivel a 19. századi levelek és naplók eredeti kéziratainak gyakori forgatása révén már némi jártasságra tettem szert e sajátos stílusú és írásmódú forrásanyag olvasása és értelmezése terén, a megbízást örömmel elvállaltam. A Jeles dolgok és történetek emléke" eredeti kéziratának megtekintésére sajnos, minden arra irányuló kérésem ellenére sem nyílt alkalmam, csupán az eredeti kéziratos füzet DVD-re másolt változatát tanulmányozhattam. 1 Néhány példa: GYÜKER 1964, 453-472.; SERFŐZŐ 1981, 219-226.; CSORBA 1982, 125-136. 2 GYENIS 1965, 154. 503
