Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
Balázs Kovács Sándor: Az Alsó-Dunamellék reformációja
városiasodásnak egy bizonyos szintjét már elérték a 15. század végén. Ezeknek a településeknek a parasztpolgársága minden bizonnyal a magáénak tekintette a vallás ügyét a saját területén.297 A kutatásokból látjuk, hogy a reformáció üzenetére az a nemzedék lett igazán nyitott, amelyet nem érett fejjel érintett az 1526-ot megelőző általános társadalmi-politikai hangulat. Annak a nemzedéknek hirdethették a megújulás üzenetét sikeresen a reformátorok, amely a harmincas évek elején-közepén élte érett, felnőtt életét. Sőt, még inkább azoknak, akik ekkor jártak iskolába, s már egyáltalán nem voltak érintettek közvetlenül személyesen mindattól, ami az ország nagy bukása előtt történt. Rájuk már éppen ennek a bukásnak a következményei hatottak, amelyből kiutat kellett találniuk. A Mohács utáni mély történelmi válságban vergődő magyarság a reformáció üzenetében talált feleletet sorskérdéseire.298 A reformáció Magyarországon rendkívüli gyorsasággal hódított teret. Ennek okát első sorban külső körülményekben kereshetjük, hiszen az egyházi élet romlottsága, az általános erkölcsi, világnézeti válság és a török állandósuló jelenléte valóban nyitottá tette a lelkeket a reformáció befogadására. A hazai reformáció sikere azonban a reformátori megszólítás mikéntjében, mai szóhasználattal élve a magyar reformátorok kommunikációs stratégiájában is rejlett. A 16-17. századi magyar prédikátorok ugyanis az egyén személyes megszólítása mellett az ószövetségi próféták gyakorlatát követve az egész népközösség felé is fordultak. így lett a reformáció a személyes és közösségi önvizsgálat és önismeret egyidejű hordozójává, s az ország lakosai Mohács után valóban leginkább erre a kettős megszólításra vágytak. A közösségi elemek értékelődtek fel: a nemzeti egység, a függetlenség, az anyanyelvű kultúra és az iskoláztatás. A történelmi kényszer szülte a 16-17 századi magyar történelem másik jellemző vonását, a súlyos protestáns - katolikus szembenállást is, hiszen a hazai katolicizmus mögött gyakran idegen politikai érdekek sorakoztak fel (elsősorban a Habsburgok részéről), s így az ország romlott állapotáért összefogás helyett a két felekezeti tömb képviselői kölcsönösen egymást okolták.299 A magyar református identitásnak négy olyan fontos eleme van, amelyek elsősorban irodalmi közvetítéssel az egész nemzeti tudatot is erőteljesen befolyásolták. 1. Az Európában egyedülálló sajátos nyelvi tudat. Közép-Európa keleti régióiban az anyanyelv máig a nemzeti és felekezeti identitás meghatározó elemét képezi. A magyarság esetében ez annál is inkább megalapozó, mert a magyar köztudomásúlag szigetet képez az indoeurópai nyelvek tengerében. 2. A középkori eredetű, ószövetségi gyökerű történelemszemlélet, melyet nálunk kissé anakronisztikus módon a hosszan elnyúló török megszállás konzervált. Miután a török 1453-ban elfoglalta Konstantinápolyi, az európai gondolkodásban apokaliptikus elemek jelentek meg. A törökökben maga Luther is az utolsó időkre megjövendölt Antikrisztus egyik megjelenési formáját látta. Miért büntet bennünket az Isten? A válasz: a földi történéseket Isten közvetlen beavatkozásaként értelmezik. Eszerint világunkban minden emberi bűnre isteni büntetés, míg az érdemre isteni kegyelem a válasz. A magyarságnak, mint közösségnek - gondolták - mint annak idején a babiloni fogságba hurcolt zsidóságnak bűnei miatt kell elszenvednie a törököt mint Isten büntetését. 3. A harmadik tényező: az erőteljes biblicizmus, ami a Szentírás hatását jelenti tartalomban, nyelvben, erkölcsiségben, szemléletmódban. 4. A hazai reformátusságnak iskoláihoz való rendíthetetlen hűsége.300 297 DIENES 2009, 40-42. 298 DIENES 2017. 299 GYŐRI 1998, 48-50. 300 GYŐRI 1998,49-53. 495
