Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
Balázs Kovács Sándor: Az Alsó-Dunamellék reformációja
következtethető abból is, hogy 1741 előtt lelkészek voltak nyolczan, úgymint: Monori, Kolozsvári, Magyarosi, Debreczeni, Földvári, Horváth, Poroszlai István és Sallai András, (lásd dana melléki kerületi egyházi naptár 1848ik évről, 62ik lapján). Ezen 8 lelkész éppen úgy elélhetett 12—30 évet, mint az utánok következők, kik közül ez ideig szinte már a hetedik lelkészkedik.”209 „Néhai Tiszteletes Ötvös János Úr 1769k esztendőben Őtsényben jővén prédikátornak, megkérdezte az akkor élt öreg embereket, hogy megtudnák e mondani, mikor vette bé ez a helység helvetzai vallást igaz ugyan hogy ezek ezt meg nem tudták bizonyosan mondani, abból mind az által amit mondottak, és a nevezett prédikátor a protocollumban feljegyzett,...annyit ki lehet hozni, hogy ez a helység a reformatio kezdete után tsak hamar reformálódott, ami azt mutattya, hogy a helységnek már az előtt jóval fel kellett állni. Templomának, papjának, isteni tiszteletének kellett lenni, annyival inkább, mivel a szomszéd Detsi helségben tsak hamar a reformátió után református püspök lakott, meglehetős nagy oskola volt, valamint a helségtől tsak egy mérföldre lévő Tolnán 3 református prédikátorok, professorok és egy nevezetes oskola voltának!'210 Az első őcsényi lelkész, kinek a szolgálati idejét is ismerjük, Poroszlai István. Ő 1711 és 1716 között gondozta a híveket Őcsényben. Előtte nyolc lelkész volt itt, akiknek a szolgálati idejét nem ismerjük és vannak, akiknek csak a vezetékneve őrződött meg. Oroszi József az 1620-as években, Szörényi István az 1630-as években, Mohácsi István az 1650-es években. Őket követték: Monori, Kolozsvári, Mogyorósi Márton, Debreczeni, Földváry és Horváth tiszteletesek.211 Pesty Frigyes jegyezte fel helységnévtárában Alsónyékről, hogy: „A község legkorábban említtetik a 14ik Században, az azómban az egyházi Jegyzőkönyvekből bizonyos, hogy a Reformatio kezdetekor azonnal az ujjított vallásra térvén lakossága által, már a Mohácsi vészkor anya Egyház volt, s mint filialisták Bátta és Mórágy is ide tartoztak!’212 Egyed Antal kérdéseire 1829-ben adott feleletekben azt olvassuk, hogy Alsónyéket 301 évvel ezelőtt szállták meg. Tehát 1528 lenne a falu megszállásának éve. Nem tudjuk, hogy a feleletet adó jegyző és községi elöljáróság honnan merítette ezt a hagyományt, de teljesen nem utasíthatjuk el. A község 1788-ban megkezdett jegyzőkönyvében rövid falutörténetet találunk, ebben pedig annak eredetére következő bejegyzést olvassuk latinul: „Ami a nyékiek eredetét illeti, igen valószínű, hogy kezdetben pásztorok (subulcus) voltak, mert ez a tájék makkban igen bőtermő volt és disznók táplálására kiváló, de hogy mikor változtatták át szállásaikat az állatőrzők házzá, nem tudjuk. Ami a vallásukat illeti a reformáció ideje óta a Helvét hitvallást követik, kivéve a Namar családot, kit a katolikusok szentnek mondanak. Kocsis János pedig evangélikus lutheránus és csak egy bizonyos ideje telepedett le!'213 Eddig ismert forrásaink szerint Sárpilis (akkor Pilis) község jobbágy lakossága Iccsével (elpusztult sárközi település) egy időben fogadta be a protestáns hitet. Az áttérés pontos dátumát nem ismerjük, csak azt, hogy 1632-ben Kórógyi Mihály volt a papjuk, 1652-ben pedig Kevi Mihály. Kó- rógyi Mihály Tószegre ment. Róluk a helyi egyházi iratok nem tudnak, de nem tudnak Szombathi Miklósról sem, aki pedig Pathai János püspök szerint 1631-ben Pilisen volt prédikátor.214 Szeremle és Érsekcsanád falvakat református magyarok lakták, akik, ha őseik költöztek is egyik faluból a másikba, a Duna menti tájon kontinuusnak számítottak. E falvak a szűkebb környék, a Duna-táj, tágabban a közép-magyarországi régió református népességével tartottak fenn népi kapcsolatokat, ami veszély esetén tömeges, békésebb időkben szórványos áttelepülésekkel járt együtt. A török időkben szinte természetes dolognak számított az ismerős falvak közötti kiegyensúlyozott népességmozgás, az oda-vissza házasodás, a rendszeres ki- és beköltözés. Bogyiszlóra nemcsak a 209 GAÁL-KŐHEGYI 1976, 289. 210 CSERNA-KACZIÁN 1986,194. 211 CSAPAI2011. 212 GAÁL-KŐHEGYI 1972, 281. 213 ANDRÁSFALVY 2007, 122. 214 BALÁZS KOVÁCS 1997, 14. 482
