Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)

Balázs Kovács Sándor: Az Alsó-Dunamellék reformációja

„peregrinatio academica” évszázados gyakorlatának fenntartása és továbbvitele azon múlott, hogy sikerül-e megtalálni azokat az új anyagi erőforrásokat, kialakítani azt a működőképes társadalmi támogatási rendszert, amelyek a jövendőbeli értelmiségi elit, az akadémiták tanulmányi kiadásait fedezni tudják. A társadalom segítőkészsége a peregrinációba készülő fiatalok alamizsna-gyűjtő útjai során nyilvánult meg a legközvetlenebb formában.74 Ezek a finanszírozási formák természetesen lekötelezettként rögzítették a peregrinus diákot, aki rendszeresen levelekben számolt be az otthoniaknak tanulmányairól, hazatérése után pedig az őt ta­níttatásában segítő nemesi család vagy közösség javára ajánlotta szolgálatait, többnyire a mindig híjá­val lévő udvari vagy gyülekezeti prédikátor szerepkörében, tehát lelkészi állásba lépve. A szóba jöhető értelmiségi tevékenységek közül egyébként is ez volt a legnagyobb presztízsű és legjobban fizetett pá­lya, amelyen elsősorban az akadémisták számára állottak nyitva a perspektivikusabb előrelépési lehe­tőségek, egy-egy gazdagabb parókia, a seniori (esperesi) tiszt vagy a püspökké választás formájában.75 A 16. század utolsó évtizedében tevődött át a helvét hitvallású magyar diákok peregrinációjának fő iránya Wittenbergből Heidelbergbe76. A korábbi szórványos beiratkozások után 1596-ban nőtt meg ugrásszerűen a jelentkezők száma. Ez az időpont nagyjából egybeesik a wittenbergi egyetem konfesszionális megmerevedésével és azzal, hogy 1592-ben kitiltották innen a helvét hitvallású ma­gyarországiakat.77 Hogy miért éppen Heidelberg vált új központtá, azzal magyarázhatjuk, hogy ak­korra már határozottá vált a pfalzi választófejedelemségnek az a törekvése, hogy Németországban átvegye a reformáció mozgalmának vezető szerepét. A heidelbergi egyetem megalapítására mint­egy embertöltőnyi idővel később került sor, mint Prágáéra. A német egyetemek sorában Heidelberg nyitja meg az úgynevezett kisvárosból kinőtt regionális jelentőségű egyetemek sorát, ilyen típusú még: Freiburg, Breisgau és Tübingen is. A kisvárosi vagy regionális modell azt jelenti, hogy átveszik a párizsi szabadságjogokat és privilégiumokat, de minden mást egyedi módon, a helyi körülmé­nyekhez alkalmazkodva kell megoldani. Heidelberg esetében ez azt jelenti, hogy statútuma csak a 15. század végére lesz teljes, nációk pedig nem jönnek létre. Egyébként az uralkodóházak egymás közti vetélkedése - a Habsburg-ház és a Luxenburg-ház két-két római királyt és császárt állított, a Wittelsbach-ház csak egyet - alapvetően befolyásolta az egyetemek alapítását.78 Az 1386-os alapító okirat csak részleges szabályozást tett lehetővé. Az egyetemnek stabil helye még nem volt, a ferences és ágostonos remeték kolostoraiban oktattak. 1390-ben elüldözték Pfalzból a zsidókat, javaikat pe­dig felosztották: az egyetem megkapta a zsinagógát és több házat, amelyeket azután kollégiumnak és magiszteri lakásnak használtak. A tananyag nagyjából megegyezett a hasonló intézményekben oktatottal. 1450-re erős humanista központtá vált az egyetem, különösen az irodalmi és esztétikai írások értékesek. A reformáció alatt sokáig nem bolygatták az egyetemet Luther 1518-as fellépése miatt. A 16. század második felében III. Frigyes választó tette az európai tudomány és kultúra egyik központjává, és megőrizte kálvinista főiskola jellegét. Heidelberg vált a német Genfié, a kálvinista tudomány egyik központjává is, amelynek nemzetközi kisugárzása egész Európából vonzotta a pro­fesszorokat és diákokat. Noha egy-egy magyar beiratkozására már 1460-ból, 1502-ből és 1505-ből van adat, a magyar hallgatók heidelbergi peregrinációja a 16. század második felétől kezdve a 17. század első két évtizedében volt jellemző. A városba irányuló peregrináció fénykora a harmincéves háborúig tartott, amikor 1622-ben a Katolikus Liga Tilly által vezetett katonái feldúlták a várost, ezt követően a református diákok leginkább Hollandia és Anglia felé tájékozódtak.79 74 TÓNK 1991, 5-8. 75 KECSKEMÉTI 2018. 76 A heidelbergi a legrégibb németországi egyetem. 1385. október 23-án kapta a város I. Orbán pápától az alapító okiratot. I. Ruprecht pfalzi választófejedelem alapította, hogy területét szellemi központtá tegye, idegeneket vonzzon, és a templomi és állami tisztviselőket helyben lehessen kiképezni. Az első évtől kezdve négy fakultáson folyt az oktatás: teológia, jog, orvostudomány, bölcsészet. Első pro­fesszorai Párizsból és Prágából jöttek, elmenekülve hazájuk trónviszályai és nemzetiségi villongásai elől. — HELTAI1984, 540. 77 HELTAI 1984, 540. 78 MIKONYA 2014, 166. 79 MIKONYA 2014, 167. 461

Next

/
Thumbnails
Contents