Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
K. Tóth Gábor: Avar kori temető Szekszárd–Varga Peti-dűlőben (1/2. lelőhelyszámú temető)
karok behajlítottak, a kézfejek a medencelapátokon feküdtek (ez a legdélebbi sír, és talán egyike az utolsó síroknak ebben a temetőben). 4. A halotti tor és áldozat nyomai Edények Tizennégy edény található a sírokban (egy faedény, a többi kerámia), a 20. számúban kettő is, melyekbe étel-, illetve italmellékletet helyezhettek. Tizenhárom sírban, a kibontott temetkezési helyek 5%-ban fordult elő edény. Ezek zöme a koponya körül volt elhelyezve. Öt esetben a koponya felett bal oldalon voltak a kerámiák (és a faedény). Négy esetben a koponya felett a sírgödör végének a közepén helyezkedtek el, egy esetben pedig a koponya jobb oldalán kerültek elő. Tehát összesen tíz esetben - az esetek több mint kétharmadában - a koponya körül voltak az edények. Két sírban a jobb lábfejnél, egy-egy esetben pedig a mellkason, illetve a jobb térdnél kerültek elő a kerámiák. Állatcsontok Állati combcsont került elő a 17. sírban, a jobb lábfej mellett, a jobb térdhez rakott edény (12. melléklet) alatt. A 39. sírban a bal felkar alatt volt egy állatcsont, a 41. sírban pedig a combcsontok alatt. A 43. sírban lúdtojáshéj töredékei voltak a jobb térdnél. Ezek közül biztosra csak az első, 17. sír tartható ételmellékletesnek, a többi esetben bizonytalan az állatcsontok sírba kerülésének a miértje. Külön csoportként kell kezelnünk a 24., 30. és 39. sírokat, melyekben birkakoponya és -csontok voltak az emberi koponya mellett, alatt és a combcsontok, illetve térdek között. Ezek kiterített birkatemetkezések lehetnek inkább, mint ételmellékletek. 5. Ló temetkezések A lósírok a temető középső részén voltak (29., 31., 33. és 37. objektumok). A lovak nem az elhunyttal együtt lettek eltemetve, hanem külön gödörben, az elhunyt sírjának a tengelyét meghosszabbítva délkeleti irányban, az emberi sírral egy vonalban. A lovakat felszerszámozva a sírgödörbe vezetve ölhették le. A lovak a lábukat maguk alá hajlítva a keskeny és rövid sírgödrökbe szinte bele voltak passzírozva. A sírok hosszúsága 179-245 cm, átlagban 208 cm. A sírgödrök szélessége 64-88 cm, átlagban 73 cm, ami még emberi temetkezéseknél sem túl széles, nemhogy lovak esetében. A 31. lósír gazdája a 30. sírgödörben feküdt, a 33. lósíré a 32. objektumban. A 29. és a 37. lósírok gazdái a feltárt területen kívül feküdhetnek. 6. Bolygatott sírok A huszonöt feltárt sírból 11 sír részbe bolygatott (17., 22., 24., 28., 29., 31., 32., 36., 39., 43. és 45. sír), csak nyolc tűnik bolygatatlannak (15., 18., 19., 21., 26., 37., 42. és a 44. sír). A teljesen szétdúlt sírok száma hat (16., 20., 30., 33., 40. és 41. sír). Részben bolygatott sírok közé azok tartoznak, melyekben a csontváznak csak kisebb hányada volt megbolygatva. Erre a tizenegy sírra az a jellemző, hogy elsősorban a koponyát vagy a koponyát és más részeket bolygattak a sírrablók. Csak a koponyára négy sírban raboltak rá (22., 28., 36. és 45. sír). A többi hét sírban a koponya mellett a karcsontok voltak még kimozdulva a helyükről, kivéve a 17., 32. és 39. sírokat, melyekben a bal combcsont, illetve bal lábszárcsont is el volt mozdulva. A lósírokat sem kímélték a rablók (29., 31., 33. objektum). A 33. számú lósírt teljesen szétdúlták, a 29. és a 31. sír esetében, miután a rablók rájöttek, hogy nem emberi sírra bukkantak, abbahagyták az ásást, és csak a legfelül lévő lócsontokat bolygatták. A 37. objektum érintetlen maradt. A koponyabolygatások nagy számát a Charon pénz adásának a szokásával magyarázhatjuk. Ezeket a pénzeket (arany?) a halott szájába, illetve szemére tehették, és célirányosan erre mehettek rá több esetben is a sírrablók. Pl. a 28. sír kirablásakor is csak az elhunyt koponyáját bolygatták, az ezüst övkészletre már nem ástak rá. 39
