Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)

Gaál Attila: Fémleletek a Szekszárd–palánki török palánkvár (Jeni Palanka) feltárásából. I. Fegyverek és fegyvertartozékok

májú. Felerősítésük a tényleges fedélre ragasztással, illetve az egyiknél (12. tábla 3) ragasztással és szegecseléssel történt. A ragasztásra abból következtethetünk, hogy a hátoldalakat két lemezen is

2.

3. kép. 1: Egy Hallban készített 18. század eleji fegyver tusája a díszítő korongokkal (TEMESVÁRY 1992, 127. után);

2: A magas rangú törököt ábrázoló újpalánki csontkorong

bekarcolt négyzethálóval érdesítették. Ugyanott a csont porózus szerkezete is látszik, ami szarvasagancs vagy szarvasmarha hosszúcsontjának felhasználását valószínűsíti (12. tábla 3-5).47 A csontlemezek felső, domború felülete bekarcolt, bevésett csigavonalakkal, növényi motívumokkal díszített. (A csigavonalmotívum [12. tábla 3.] a bajcsai fedéllemezek három példányán is szerepel.48) A vízszintesen levágott végű lemezen a liliommotívum négyszeres ismétlése figyelhető meg (12. tábla 4). Figurális dísz csak az egyik lemezen van. A felső mezőben lévő csúcsos süveges, kezeit derekán tartó, sarkantyús csizmás férfialak egy egyszerű vonalakkal ábrázolt táncoló katona (12. tábla 4).

VÁGÓFEGYVEREK

Újpalánkon a kard gyűjtőfogalma alá sorolható, döfésre, vágásra alkalmas szálfegyvereknek több tartozéka és pengetöredéke is előkerült (13-15. tábla).

Szablyamaradványok. Sajnos nagyon hiányos töredékünk egy három lyukas markolatlemez, melyhez alul egy egyenes hárító kis csonkja, majd egy apró pengetöredék csatlakozik (15. tábla 1). A nyéllemez alapján a paraszti, polgári viselethez tartozott parasztkésre gondolhatnánk. Ez azonban időszakunkkal sem egyeztethető igazán, és a hárító sem jellemző ezekre a fegyverszerű késekre.49 így leginkább szablyaszerű kard markolattöredékeként határozható meg.

Két szablyapenge-töredékünk a penge középrészéből való. Az egyik két, a másik három csatornával ellátott pengével készült, de töredékességük miatt ennél több nem állapítható meg róluk. Mindkettő a 16-17. századra datálható (13. tábla 1-2). Egy az eszéki török kiállításon bemutatott fokéles török szablya egyenes, három csatornás középrésze, valamint a budai vár hasonló kétcsatornás török szablyapengéje alapján akár török kard darabjai is lehetnek.50

Hegyestőrök. Öt különböző hosszúságú, rombusz átmetszetű, keskeny pengetöredékünk (13. tábla 3-7) és a közelükben talált kengyelmaradvány (15. tábla 6) csak feltételesen származtatható

47 A Budapesti Történet Múzeum gyűjteményében lévő, 17-18. sz. fordulóján készült török puskagolyótartó - igaz, más formájú - fedőlapjának (fiseldik) pótlásához a Magyar Nemzeti Múzeum fegyvertárában lévő török puskák tanulmányozása után a restaurátor is szarvasmarha lábszárcsontjából kialakított lemezt használt fel. SIMON 1984, 361, 369. 34. kép, 370. 40. kép.

48 VÁNDOR 2002,188.236-238. tétel.

49 KALMÁR 1971,117-118. 204-205. kép.

50 RÁDIÓ 2015,86.191. tétel (Dora Boskovic katalógus adata). - G. MAGYAR 1956, 249.1. kép 2.

324