Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)

Gaál Attila: Fémleletek a Szekszárd–palánki török palánkvár (Jeni Palanka) feltárásából. I. Fegyverek és fegyvertartozékok

olyan állásban, ahogyan az a belgrádi példányokról közölt rajzon is látható.35 A belgrádi, vinkovci és újpalánki öntőformák ismeretében ennek datálása is a 16. század végére, de inkább a 17. századra valószínűsíthető.)36

A teljesség igénye nélkül megemlíthetjük még a budai várfeltárásokat, ahol a múlt század közepén „bronzból öntött golyóöntőmintákat találtak az ásatások során, kb. 10 mm átmérőjű golyókhoz”. Típusukat azonban nem ismerjük, mert a golyóöntők a közölt fényképeken nem szerepelnek.37

Az erre irányuló kutatás hiányában biztosan nem állítható, de a felsorolt lelőhelyek alapján lehetséges, hogy ez az öntőnegatív-típus leginkább a török fennhatóság alatti területeken volt jellemző.38

Az újpalánki öntőnegatívok nem fémből, hanem kerámiából, kőből készített változataiban önthető golyók közül a legkisebb 6 mm átmérőjű. Ugyanezzel az öntőmintával még egy 11 mm-es és egy 14 mm-es lövedék is készülhetett (8. tábla 11). A másik két negatívval egy 12 mm-es és egy 14 mm-es golyót önthettek (8. tábla 9-10). A vas öntőfogók belső ürege nem mérhető. A bronzne- gatívok közül egy 12 mm, kettő 13 mm, további kettő 14 mm átmérőjű golyók öntésére volt alkalmas.39 (9. tábla)

Puska- és pisztolygolyók. A feltárás során nagy számban előkerült és fémkeresős kutatásokon ma is gyűjthető ólomlövedékek nagy többségét a 11-15 mm közöttiek jelentik. Az ezeknél nagyobb, 18 mm-es változat már jóval kevesebb. A füleld várban lelt 20-24 mm átmérőjű szakállaspuska-go- lyókhoz hasonló nagyobb ólom- vagy vaslövedék például egy sem került elő, ami arra utal, hogy ez a fegyverfajta az újpalánki várban nem volt használatban.40

Ólomból öntött puska- és pisztolygolyók szinte minden olyan 16-17. századi lelőhelyről ismertek, ahol hadi események folytak. Egy magas öntőcsapos, 1,4 cm átmérőjű példány például a Pécs belvárosában feltárt ötvösműhely anyagából.41 Öntőcsappal együtt felhasznált ólomgolyó Újpalánkon is nagy számban került elő (10. tábla 1). Az elöltöltős fegyverek csövébe az ilyen lövedéket csappal befelé helyezték be. Kilövéskor a hátul maradó csaprész úgy viselkedhetett, mint egy természetes stabilizátor. Legalábbis erre következtethetünk azokból a példányokból, melyek szilárd felületbe csapódva kissé domború felületet adva ellapultak, s hátsó, homorú oldaluk közepében található az ugyancsak eldeformálódott öntőcsap (10. tábla 4).

Kevéssé ismertek azonban a lövedékeknek azon változatai, melyeket nagyobb, kész ólomgolyókból faragással alakítottak kisebb hengerekké. Egy részükön az átfaragás ellenére is megmaradt az iménti öntőcsap. Szélességük többnyire 11-12 mm, vagyis megegyezik a legáltalánosabb puskago- lyó-változatok átmérőjével, de hosszméretüket nem csökkentették (10 tábla 2).

Ólomalapanyagok és -hulladékok. A golyók és egyéb tárgyak öntésére szolgáló ólom jelentős értéknek számított, s mert főleg az előbbi fogyóeszköz volt, folyamatosan pótolni kellett a készleteket. Talán a vár fennállása alatti gyakori planírozásnak, romeltakarításoknak köszönhető, hogy ennek ellenére elég nagy mennyiségű szétfolyt ólomolvadék és -lepény, illetve tábla alakú ólomtömb ment veszendőbe, s került így feltárásra. Utóbbiakon több esetben is megfigyelhető, hogy a felhasználáshoz balta- vagy szekerceszerű eszközzel hasítottak le darabokat (11. tábla 2-6). Olyan,

35 POPOVIC - BIKIC 2004, 167. Szí. 107. Kát. 285. - Ugyanott az újpalánki 9. tábla 1. számú, magas beöntőtölcséres negatív kőből formált megfelelőjének fél darabját is ismertetik. Uo. Szí. 107. Kát. 463.

36 SZABÓ - CSÁNYI 2012, 183. 209. 6. tábla 7. A tárgy hátoldalán ugyanis nem elkalapált szegecsnyúlvány, hanem oldalról átlyukasztott, a negatívval egybeöntött fül van. - A bajcsai fogóformájú golyóöntők: VÁNDOR 2002, 169-170. 180-181. tétel.

37 G. MAGYAR 1956, 248.

38 A régi magyar fegyverekről szóló munkájának a golyóöntő formákról szóló részében Kalmár János például nem is tesz említést erről a típusról. KALMÁR 1971, 238-239.

39 A golyók átmérőjénél a táblával ellentétben csak öt méret szerepel, mivel a 9. tábla 1-2. számú egy öntőpárt alkot. - Füleken minden ólom puskagolyó egységesen 13 mm átmérőjű. Feltehetően ez volt a leggyakoribb puskaűrméret. KALMÁR 1959, 11. és XIV. tábla.

40 KALMÁR 1959,10-11. és XIV. tábla.

41 HANCZ - VARGA 2013,71. A Pécs mindennapjai a török félhold alatt című kiállítás kiadványa szerint bronzból öntötték, ez azonban nem valószínű. Lelőhelye: Pécs, Széchenyi téri gázároknál talált ötvösműhely leletmentése. A pécsi Janus Pannonius Múzeum gyűjteményében. Ltsz. JPM K.77.8.59.

322