Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
Gaál Attila: Fémleletek a Szekszárd–palánki török palánkvár (Jeni Palanka) feltárásából. I. Fegyverek és fegyvertartozékok
KÉZI LŐFEGYVEREK A 16. század végére a katonai fegyverzetben a távolra ható kézifegyverek, számszeríjak, nyilak szerepét már szinte teljesen a lőporos fegyverek vették át. Ennek tudható be, hogy leleteink között is csak egy ép és egy félkész (talán!) nyílhegy van. (20. tábla 4, 7). A lőporral működő kézifegyverek korai változatain időjárásfüggő, nehezen kezelhető kanócos lakatszerkezeteket alkalmaztak, ami csak a nehéz gyalogsági puskák működtetését tette lehetővé. A könnyűlovasság számára idővel alapfelszereléssé vált pisztoly pedig csak a hosszabb ideig tűzkész állapotban tartható keréklakatos szerkezetek térnyerését követően fejlődhetett ki. E keréklakatos vagy dörzskerekes lakatszerkezet működésének alapja a recézett oldalú kerék, melyet külön szerkezettel fel lehetett húzni, miközben megfeszült egy rugó. Elsütéskor a rugó a kereket visszapörgette, amitől az arra rászoruló pirít vagy kovakő szikrát vetett. A szikra a serpenyőben lévő puskaport begyújtva, a tűz a gyúlyukon át a puskacsőbe jutott, és az ott lévő lőport is berobbantotta.13 14 A virágkorát a 17. században élő Újpalánkról ilyen dörzskerekes fegyverekhez tartozott csőmaradványokat, lakatszerkezeteket, sátorvas-töredékeket, valamint nagyszámú ólomlövedéket tártunk fel, illetve gyűjtöttünk össze az utóbbiak készítéséhez szükséges eszközökkel és alapanyagokkal együtt. A lövedékek között ugyan sok puskagolyó is van, fegyvercsöveket, csőtöredékeket csak pisztolyokhoz tartozókat találtunk (4. tábla 1-6), puskák tartozékai voltak viszont egy ép és három töredékes sátorvas (4. tábla 7-9), valamint egy vas tusvég (4. tábla 10). Lakatszerkezetek, lakatborító lemezek.u Két viszonylag ép lakatszerkezetünk és további három lakatborító lemez puskához és pisztolyhoz egyaránt tartozhatott. Előbbiek a 17. század első harmadára keltezhetők (6. tábla 1-2), két borítólemez (5. tábla 1; 7. tábla 1) a 17. század első felére, míg a harmadik borítólemez - legkorábbiként - a 16. század utolsó harmadára tehető (5. tábla 2). Puska- és pisztolylakatszerkezet-leletek nem túl gyakran kerülnek napvilágra, hihetően azért, mert az értéket és egyben személyi védelmet jelentő fegyverhez minden katona a végsőkig ragaszkodott. Esetenként azonban nem volt lehetőség kimentésükre. így kerülhetett a romok alá a füleki vár egy átégett rétegében feltárt tíz darab kanócos puskalakat, és ugyanilyen várpusztulás után juthattak a romeltakarítás során betöltött gödrökbe az újpalánki lakatszerkezetek is.15 Két épebben megmaradt lakatunkhoz igen hasonló szerkezetet őriznek a horvátországi Orahovica város múzeumában,16 egy hiányosabb példány pedig a budai vár feltárási anyagából ismert.17 Lakatszerkezet acélkerekei. A keréklakat névadó szerkezeti eleme a közepén négyszögletes nyílással készített acélkerék volt, melyből két különböző méretű példány került elő Újpalánkon. A nagyobbik kerék átmérője csupán négy milliméterrel haladja meg annak a füleki várban talált, 3,1 cm átmérőjű acélkeréknek a méretét, melyet Kalmár János éppen kis mérete alapján a korai, 16. század elején készült lakatkerekek közé sorolt, nem zárva ki, hogy előállítása akár miskolci műhelyben is történhetett.18 A másik, egy erősen sérült kerék 3,0 cm átmérőjével nagyságban még inkább megközelíti a fülekit, de középnyílása beszűkült a korróziótól, ezért inkább kör alakúnak látszik. Mindkettő legkorábban a 16. század végére, a 17. század elejére datálható, készítésük helye pedig bizonytalan (7. tábla 4, 6). nak fontba való átszámítását Bogdán István munkája alapján Gere László készítette el. Számításai az itt közölt lövedékekre nézve is iránymutatóak. GERE 2003, 20. 46-47. jegyzet. Az ott hivatkozott irodalom: KALMÁR 1971, 170-171; BOGDÁN 1991, 441-448. 13 KALMÁR 1971, 64; TAKÁCS 2016. Ugyanott további irodalom. 14 A lakatszerkezetek típus- és kormeghatározásában nyújtott segítségéért Dr. Pánczél Tamás fegyverszakértőnek mondunk köszönetét. 15 KALMÁR 1959,10. és XIV. tábla; KALMÁR 1963, 66. valamint 3. kép. 16 Az orahovicai lakatszerkezetet az eszéki kiállítás katalógusában közreadója egy évszázaddal korábbra, a 15. század második felétől a 16. század első feléig terjedő időszakra határozta meg, amit a keréklakatos szerkezetek elterjedési idejét tekintve túl korainak tartunk. RADIC 2015, 93. 215. tétel. - A 2. kép 1. Mladen Radic adatai és fotója alapján került közlésre. 17 G. MAGYAR 1956, 255. 4. kép 2. 18 KALMÁR 1959, 10. és XIV. tábla. 318
