Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)

Gaál Attila: Fémleletek a Szekszárd–palánki török palánkvár (Jeni Palanka) feltárásából. I. Fegyverek és fegyvertartozékok

1. kép. Török bronzágyú csövének töredék darabja egy égett agyagrögökkel és pusztulási törmelékkel feltöltött gödör felszínén

kisebb eltérések vannak még az eredetileg azonos méretű vasgolyók között is. Ezt figyelembe véve megközelítően három méretcsoport különíthető el. A legkisebbek 4,8 cm (3. tábla 13-14), a kevéssel nagyobbak 5,6-6,3 cm (2. tábla 8-9; 3. tábla 1-12), a legnagyobbak pedig 7,3-8,0 cm közötti átmérővel bírnak (2. tábla 2-7). Az ozorai várfeltárás leletei között főként az első két csoporthoz hasonló méretű ágyúgolyók ismertek, valamint néhány nagyobb méretű vas- és kőgolyó.8 A kisebb ágyúgolyókat inkább a védők, a nagyobbakat pedig az ostromlók fegyverzetéhez tartozónak tekinthetjük. Ugyancsak az ostromlókhoz köthető egy Újpalánktól keletre, fémkeresővel talált 12,8 cm átmérőjű törött vasgolyó is (2. tábla 1). Kalmár János a füleld vár feltárási anyagából több mint félszáz vas ágyúgolyót írt le, melyek méretei nagyjából hasonlóak az itteniekhez. A legkisebb 3,8 cm átmérőjű, s a legnagyobb sem éri el a 16 centimétert.9 Ugyanő megjegyzi, hogy „a vasgolyók sora szinte végtelen sokfajtából áll. Egymástól csupán jelentéktelen kis méretekkel térnek el, amelyből a sokféle ágyúra következtethetünk. Természetesen itt nem csak a magyar és a császári, hanem a török ágyúkat is figyelembe kell venni.”10 Nem ismert, hogy a füleld, ozorai vagy újpalánki várak számára hol készítették a lövedékeket. Feltételezhető azonban, hogy a török várak esetében - ugyanúgy, mint például a stájer építésű, keresztény kézen volt bajcsai várban - is az erősséghez tartozó kovácsműhelyekben öntötték azokat. A bajcsai vár kovácsokhoz köthető leletei között található ugyanis egy olyan vas öntőnegatív töredéke, melyben eredetileg több kisméretű ágyúgolyót is megönthettek.11 (Az ágyúgolyók méretadatait helykímélés miatt nem leletleírásban, hanem a 2. és 3. táblákon, a fotók alatt adjuk meg.)12

8 GERE 2003, 19-21, 149-152. 5-8. tábla.

9 KALMÁR 1959,12.

10 KALMÁR 1971, 180-181.

11 VÁNDOR 2002, 171. 184. tétel. - Újpalánkon kovácseszközöket találtunk ugyan, de műhely a vár területén nem került elő. A golyók öntése történhetett a váron kívüli településen, érkezhettek Szekszárdról, vagy az ugyancsak közeli Tolnáról is.

12 Az Ozorán előkerült lövedékeknek az adott fegyvertípushoz való kapcsolását Kalmár János táblázatainak felhasználásával, súlyuk317