Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
Vizi Márta–Gere László: A szekszárdi vár története. Írott források, térképi adatok és az eddigi régészeti–műemléki kutatások alapján
kapcsolatban. Éppen ezért elsősorban a térképek nyújtanak segítséget, hogy megrajzolhassuk a korai időszak építményeit. A mai vármegyeháza és környéke, a Béla király tér az adatok szerint az egykori település magja volt, a bencés apátság, majd a létrejövő vár területe. A Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltárában fennmaradt archív anyagok, felmérési rajzok, tervrajzok elemzése sejtette az egykori vár egyes falainak nyomát a vármegyeháza mai falaiban. Ezeket az épület felújítása során végzett falkutatásokkal meg is találták a kutatók.5 A vármaradványok más részeit a Béla tér közelmúltban lezajlott régészeti kutatásai kapcsán tártuk fel a tér különböző pontjain. Ezen vizsgálatok eredményeként ma már lehetőségünk nyílik az egykori vár hozzávetőleges rekonstruálására.6 ÍRÁSOS ADATOK A történeti források áttekintése során látható, hogy igen kevés adat van a város korai időszakára, azok is meglehetősen szűkszavúak. A pécsváradi bencés apátság 1015. évi alapítólevelének 1058. évi átírásában említik Szekszárdot.7 Minden bizonnyal létezett egy település a „Nagy Hegy”, a mai Bartina alatt. Ennek régészeti leletek a bizonyítékai: egy településrészlet8 és egy, az Árpád-korra keltezhető temető.9 A kora Árpád-korra vonatkozóan nincsenek adataink arra, hogy egyáltalán hogyan nézett ki a bencés apátság épülete, esetleg már korábban, a 10-11. században valamilyen módon megerősített helyen építették volna meg. Az írott források, de főként a régészeti-műemléki kutatások alapján teljesen egyértelmű, hogy a vár a középkori apátság erődítésével jött létre. A szekszárdi castellum első említése - castellanus Saxardiensis - 1429-ből származik.10 1444-ben ismét említik a castellumot,11 Szilágyi Domonkos várnaggyal. A következő esemény, amikor 1457-ben Tamás vránai perjel, Nagyvölgyi László és Nagy László megostromolták az apátságot. Mindezek az adatok egyértelműen bizonyítják, hogy a bencés apátság ekkor valamilyen formában erődített volt. Pontosan nem ismert ennek módja, ez mit jelentett, de minden bizonnyal fallal és árokkal vették körül az apátsági templomot és épületeket. Az 1450-1460-as években feltehetően királyi commendatorok állnak az apátság élén: 1460- 1468-ban Debrenthei Tamás nyitrai püspök, cikádori és pécsváradi, valamint szekszárdi apát. Később, 1470-1472-ben Zrednai (Vitéz) János apát Szekszárdon és Leskón a régi várakat meg- erősíttette és újakat építtetett.12 Ezeket azonban a Mátyás ellen szőtt összeesküvés után feltehetőleg lebontották. „Mátyás király a szerzetes javadalmakat rendszerint főpapoknak és más világi papoknak szokta adományozni. (...) így bírta Vitéz János esztergomi érsek egy ideig a szekszárdi apátságot, melynek birtokain, Szekszárdon és a baranyamegyei Laskán a régi várakat megerősítette és új erődítményeket 5 Kozák Károly az épület keleti oldalán megtalálta az egykori támpilléreket a várfalban. KOZÁK 1974, számozatlan képtábla. A vár- megyeháza legutóbbi tervezett felújítása kapcsán Gere László készített egy előzetes tanulmányt az épületről. GERE 2008a. A falkutatást Bartos György művészettörténész végezte 2009-ben. Ezúton is köszönöm, hogy kutatásának eredményeit a rendelkezésemre bocsátotta. BARTOS 2009. 6 A tanulmány elkészítését a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) 116594. számú Kutatási Pályázata támogatta. 7 VASS 1989,42; KISS - SARBAK 2009,352. 8 Mészáros Gyula leletmentése a Vörösmarty utcában. MÉSZÁROS 1967. A jelzett helyen eléggé korlátozottak voltak a leletmentés során a régész lehetőségei. Árpád-kori kemencemaradványok, középkori, késő középkori szemeskályha maradványai, valamint feltehetőleg 18. századi házmaradványok kerültek elő. 9 Petkes Zsolt feltárása a vármegyeháza északi szárnya alatt. PETKES 2014. Vizi Márta a vármegyeháza és a Béla király tér felújítása kapcsán végzett régészeti munkák során előkerült temető mintegy száz sírjának feltárását végezte el. 10 CSÁNKI1897, 406; CSORBA 1974,15. 21. jegyzet. 11 ENGEL 1996,425; SÖRÖS 1912, 57-58; CSORBA 1974,15. 21. jegyzet. 12 KOZÁK 1974, 351. 264
