Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
K. Németh András: Középkori pecsétnyomók és idézőbillogok Tolna és Somogy megyékből
Keltezés: a FRATRIS szó ligatúráján kívül jellegzetességeket nem mutató korai gótikus betűk alapján a 13. század második feléből való. E keltezést támogatja az is, hogy a szerzetes kezében látható, kettős funkciójú körmeneti és oltárkeresztek a 14. századtól mennek ki a divatból.77 Sérsekszőlős-Szőlősi-rét (Somogy megye) (3. tábla 2.) Leírás: mandorla alakú pecsétnyomó. A pecsétnyomó szélén, illetve a körirat és a pecsétkép között egy-egy sekély, körbefutó mélyedés. A függesztőlyuk átmérője 0,5 cm, a gerinc és a függesztőlyuk töve találkozásánál kis perem. A függesztőfül élén enyhe gerinc, átmetszete hengeres. Méret: 3,6x2,3 cmx0,2-0,25 cm, a gerinc: 0,25-0,4 cm széles. Körirat: + S[igillum]: LVCE-ARhIDIACONI. A + jobb oldalán az utolsó I betű után stilizált virágcsokor (?). A körirat alján, az R és I között lemélyedés, talán kivésett szöveg helye, apró megmunkálásnyomokkal. Pecsétkép: Agnus Dei-ábrázolás, a heraldikai bal oldal felé tartó, de a jobb oldal felé visszahajtott fejű, jobb mellső lábát felemelő, lépő bárány, feje körül kerek glóriával. Háta mögött hegyes végű, zászlós kettős kereszt, a keresztszárak kis talpakban végződnek, a három ágú zászló jobbra néz, felületén két egymást metsző, átlós vonal. A bárány gyapját függőleges mélyedések jelzik, nyitott szájjal ábrázolt feje kissé elnagyolt, de lelógó farka, páros ujjú patái és a csűdjei feletti kis karmok jól megformáltak. Lelőhely, történeti adatok: a középkori Szőlős falu helyén került elő, az előzőekben említett Bálint barát pecsétnyomójától kb. 150 méterre. A falu adatait lásd az előző szócikknél. Lukács nevű főesperes számos élhetett a középkorban. Mivel nem minden káptalan archontológiája áll rendelkezésünkre, illetve abban sem lehetünk biztosak, hogy pecsétnyomónk előkerülési és egykori használati helye azonos, így nem végeztem kimerítő kutatást a lehetséges személyek felderítésére. Itt csak egyetlen, általam ismert, szóba jöhető, Lukács nevű főesperest említek, aki 1353-ban regölyi főesperes volt.78 Keltezés: mivel a pecsét tulajdonosáról nincsen történeti adatunk, így csak a betűformákból és az ábrázolásból indulhatunk ki. A pecsétgyűrűkön gyakori Agnus Dei-ábrázolások bizonyára a II. András, de leginkább a IV. Béla és III. András pénzein megjelenő Isten báránya-ábrázolások hatására jelennek meg, a 14. században csak Károly Róbert pénzein szerepelnek még.79 E korszakon belül a gótikus betűtípus miatt csak a 14. század első fele, közepe jöhet szóba; ily módon az sem lehetetlen, hogy valóban az 1353-ban említett Lukács regölyi főesperesé volt a tárgy. Tengelic-Nyulas-tó (Tolna megye) (3. tábla 3.) Leírás: kerek, sárgaréz pecsétnyomó. A körirat és a pecsétkép között pontsor, amely közvetlenül a kép és a szöveg között, a pecsét alsó részén teljesen lekopott. A pecsét szélei kopottak. A függesztőlyukon nincs végigfutó gerinc, csak a fül két töve mentén, kétoldalt enyhe gerinc; a fül felül és oldalt kissé elvékonyodik, átmetszete ovális. A fül két oldalán, a pecsét hátulján két enyhe ovális, álló alakú mélyedés, 0,3, illetve 0,4 cm hosszúak és 0,3 cm szélesek. A fül alsó töve megvastagodik, a fül oldalnézetben fülszerű, tehát alul íves, felül válla van, felül majdnem lapos. Méret: átmérője: 2 cm. A függesztőlyuk belső átmérője 0,4 cm. A pecsétlap vastagsága: 0,2-0,35 cm, felfelé vastagodik. Körirat: +S[igillum] PETRI ZAChARIE»P[res]B[ite]RI. Az S betű felső szára lekopott, a P(etri) és B betűé elvékonyodott. Pecsétkép: bal oldalon redőzött anyaggal (terítővei) letakart oltár derékszögű sarka, az asztallap vastagságát két párhuzamos vonal jelzi, köztük ferde rovátkákkal. Az oltár jobb szélén széles kupá77 LOVAG 1994,191. 78 FEJÉR IX/2. 243. 79 LITAUSZKI 2012, 28-29; TAKÁCS 2012, 18-19. 246
