Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)

K. Németh András: Középkori pecsétnyomók és idézőbillogok Tolna és Somogy megyékből

következtethetünk. A [,..]nadino helynév alapján az apátság egy latinul -nadinum alakban végződő helyen állt, ennek pedig a haza bencés apátságok közül egyedül Csanád (Chanadinum) felel meg. Mivel az apát neve is a pecsét másik, hiányzó részén lehetett így a személyt pontosan nem tudjuk azonosítani. Feltételezett használati idejéből csak Mihály apátot ismerjük 1297 előttről, illetve Miklós apátot a 1333-1335 közötti időszakból.48 Nem tudjuk, hogy a Csanádi apát pecsétnyomója annak érvénytelenítése után miként került Kaposmérőre.

Keltezés: a körirat legfurcsább betűje az A betű, amely két párhuzamos, függőleges szárból és egy rájuk merőleges, vízszintes, két végén függőlegesen kissé lehajtó vonalból áll. Pontos párhuzamát nem ismerem, de hasonló, vízszintes szár közepéből, ám fordított V alakban (tehát nem párhuzamosan) induló, vízszintes átkötő vonal nélküli A betű látható pl. az 1290-es aranyosgerendi feliraton.49 Pecsétünk ábrázolásához legközelebb áll Tamási zobori apát (1336-1352) és János kolozsi apát 1342-es oklevélen fennmaradt pecsétje: az álló, infulás, kezében pásztorbotot tartó apát körül ezeknél sincs tabernákulum, sem semmiféle más díszítés.50 A tárgy a betűk alapján a 13. század végére, a pecsétkép alapján a 14. század első felére keltezhető.

Miklósi-Pernesz (Somogy megye) (2. tábla 1.)

Leírás: címerpajzs alakú pecsétnyomó. A pajzs alakú címerben vonalak között nagybetűs felirat. A függesztőfül javított, a jelenlegi fül valószínűleg nem azonos az eredetivel. A 4-5 mm széles, 1,5 mm vastag, szögletesen meghajtogatott fület utólag forrasztották fel a pecsétlapra, körülötte a forrasztás szürke színű nyoma látható. A fül 1 cm-re emelkedik ki a pecsétlap hátsó felétől. A pecsétnyomó hátlapján enyhe sekély kannelúrák, bordák, egymást metsző öntési egyenetlenségek látszódnak.

Méret: 4,4x4,25x0,2-0,3 cm (felül, középen majdnem 0,3 cm, alul, a pajzs hegyénél kevesebb mint 0,2 cm).

Körirat: S[igillum]»PETRI»COMMITIS»CURIALIS DIMISIENSIS. A személynév harmadik és negyedik betűjének olvasata bizonytalan: a két függőleges szárból álló harmadik betű jobban hasonlít a körirat N, mint T betűjére, a negyedik betű szárának a bal felső része pedig a körirat R betűjének szárára hasonlít, de hiányzik az R hasa alatt következő ferde láb.

Pecsétkép: a pajzs közepén bölényfejes címer. A bölényfej két oldalán a függőleges középvonalra csaknem tükrözötten felül négy, kívülről a középvonal felé tartó, az alsó, keskenyebb részen pedig három, belülről kifelé tartó bevésett vonal látható, bizonyára a szőrzet jeleként. A szemet nem jelenítették meg, a két, oldalt álló, felfelé hajtó végű fület ellenben megformázták, az íves, összetartó szarvak a fejtetőről felfelé indulnak. A bölényfej szarvai között egyenes, talpakban végződő szárú kereszt, a két szár metszéspontjánál egy szintén ugyanott metsződő, X alakban álló egyenes szárú kereszt, a bölényfej heraldikai jobb oldalán félhold, bal oldalán hétágú csillag, fülei felett egy-egy, álla alatt pedig háromszög alakban elhelyezett három kör.

Lelőhely, történeti adatok: a tárgy a középkori Pernesz falu helyén került elő. A települést templomával együtt Miklósi határának keleti részén, a Pernec-patak nyugati oldalán Németh Péter Gergely azonosította 1999-ben.51 Temploma a pápai tizedjegyzékben szerepel.52 Birtokosa a faluról nevét nyerő köznemesi Perneszi család,53 1417 és 1536 között.54 A falu területén 2003-ban Nováki Gyula végzett terepbejárást,55 temploma helyéről középkori szenteltvíztartó került elő.56

48 HERVAY 2001,485-486.

49 VÁRADY 2000,132. 1. kép.

4 TAKÁCS 1984, 65. Katalógus 9, 11, XVIII. tábla F.9, XIX. tábla F.ll.

51 NÉMETH 2002.

52 MonVat 1/1. 398 (Pemes).

53 CSÁNKI 1894, 691; MAGYAR 2009.

54 CSÁNKI 1894, 636; ENGEL 2001, 14020. cellakód.

55 MAGYAR - NOVÁKI 2005,188. 557. jegyzet.

56 SIPOS 2013,138,142. A falura összefoglalóan: M. ARADI 2016,158.

242