Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
K. Németh András: Középkori pecsétnyomók és idézőbillogok Tolna és Somogy megyékből
Zics-Templom-dűlőben három középkori pecsétnyomót is találtak. Az elsőt Rainer Pál ismertette: a kerek pecsét képén szarvasagancspárral díszített csöbörsisak látható, körirata: + S[IGILLI] MAG [IST] RI PASCA DE SICh.36 A második pecsétnyomó kör alakú, Isten bárányát ábrázolja, körirata: +SIGILLV[M] PRECEPTORIS DE OCVR, a harmadik mandorla alakú, a háromágú korbácsot és vesszőköteget tartó, glóriás Krisztus fél alakját ábrázolja, körirata: +S[IGILLUM] GARDIA- nl DE TVERnSTALn.37 Amint a fenti adatokból látható, földből előkerült pecsétnyomóink túlnyomó része a 13-15. századból származik. Tulajdonosaik között egyaránt megtalálhatók egyházi testületek, egyházi elöljárók és világi előkelők, de akár települések is. A pecsétnyomók egy része jellemzően jelentősebb lelőhelyeken bukkan elő, így főként kolostorok területén (pl. Budaszentlőrinc, Dombó, Marosvásárhely, Pétermonostora, Pilisszentkereszt) és királyi központokban (pl. Buda, Visegrád), de gyakran egyszerű faluhelyeken is előfordulnak. Jellemző, hogy a pecsétnyomók alapján viszonylag ritkán következtethetünk az előkerülési helyhez való kapcsolatukra, magyarán úgy tűnik, hogy a tipáriumokat ritkán vesztették el ott, ahol használták is őket. Utóbbira jó példa Nagybánya város pecsétnyomója Nagybánya határából, a pilisi apát pecsétnyomója a pilisszentkereszti apátságból, a veszprémi székesegyház oltárigazgatójának pecsétnyomója Veszprém környékéről, és bizonyára a budai várban, illetve Visegrádon talált tipárium is egy-egy városi háztulajdonosé lehetett. Az alábbiakban ismertetendő 12 tárgy öt-öt Tolna, illetve Somogy megyei lelőhelyről származik (két lelőhelyről két-két pecsétnyomó is ismert), amelyek közül két lelőhely csak hozzávetőlegesen ismert. A TÁRGYAK LEÍRÁSA A pecsétképek leírásánál - ha külön nem jelzem - a valóságos, tehát nem a heraldikai oldal szerinti irányokat adom meg. Idézőbillogok Gölte és Gölle-Inámpuszta között (Somogy megye) (1. tábla 1.) Leírás: ovális, bronz idézőbillog, a pecsétlapra felső élére merőleges, lyukas függesztőfüllel. Anyaga bronz, felületén nagy területről lepattogzott zöld patinával. A hátuljának közepén széles, de sekély, vízszintes mélyedés bizonyára a földben töltött idő alatt keletkezett valamilyen külső behatás nyomán. Hátlapjának szélei kopottak, lekerekítettek, ami arra utalhat, hogy nyakba akasztva hordhatták. Méret: teljes hossza 4,3 cm, a függesztőfül nélkül hossza 3,2 cm, legnagyobb szélessége 2,2 cm, a pecsétlap vastagsága 0,25-0,3 cm, a függesztőfül karikájának átmérője 0,5 cm. Körirat: a pecsétnyomók köriratához hasonlóan fent, középen, egyenes szárú kereszt után S betűvel kezdődik, és hét vagy nyolc, értelmezhetetlen, negatív vésetű betűt tartalmaz. Pecsétkép: bő tunikát viselő emberi alak stilizált ábrázolása, testét mintegy a bő ruha jelzi, ebből csupán a fej és a heraldikai bal oldalra kinyúló, a köriratba is benyúló kéz lóg ki. A kerek fej elnagyolt, mindössze a szemeket és az orrot jelzi a fej két szélén látható, pontszerű bemélyedés és a kettő között a fej felső kétharmadán végighúzódó, a fejtetőtől induló, a szemeknél mélyebb függőleges vonal, amely alul ívesen végződik, ezzel talán egyben a szájat is jelezve. Az ovális testet teljes egészében bő ruhadarab fedi, amelynek közepén lekerekített sarkú álló téglalap - valószínűleg könyv - látható, két, a sarkaitól induló, egymást metsző, bemélyedő vonallal. Ennek heraldikai jobb alsó sarkát majdnem érinti a stilizáltan megformált, függőlegesen álló jobb kéz feje, amelynek ujjait két, a középen látható négyzetes tárgy sarka felé forduló vonalka jelzi. A könyökben behajlí36 RAINER 2004. 37 Mindhárom pecsétnyomót közli: SIPOS 2009,179-183. 239
