Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
Gyöngyösi Szilvia–Erdélyi Zoltán–Juhász Laura–Barkóczy Péter–Szabó Géza: A réz ötvözésének technológiaváltása Európában a Ha D időszak pannon bográcsainak archaeometallurgiai vizsgálata alapján
követően huzamosabb időt töltött az anyag emelt hőmérsékleten. A tárgy felhasználását tekintve ebből készítéstechnikai következtetést nem tudunk levonni. Irodalmi források és korábbi vizsgálatok rámutatnak arra, hogy kohósításra vezethető vissza az eredetük. SEM-EDS vizsgálatok feltárták, hogy a zárványokban csak kéntartalom mérhető a réz mellett, ón nem detektálható. Ón csak a fémes területekben mérhető. A szulfidzárványokban esetenként nikkeltartalom sem mutatható ki. Adott zárványokban a nikkel detektálható, azonban megjegyezzük, hogy a réz a nikkelt korlátlan mennyiségben képes oldani, ami esetünkben fontos tényező. Többnyire a szulfid fázisok környezetében található egy nagy ón- és nagy nikkeltartalmú fázis. A SEM-EDS vizsgálat csak összetételi adatokat biztosít, aminek értékelésekor figyelemmel kell lennünk arra, hogy a vizsgált fázisok kisebbek, mint a gerjesztett térfogat, így a fázis összetételét torzítja a környezetében lévő szilárd oldat összetétele. Az viszont az adatokból kitűnik, hogy a nikkeltartalma 9 tömeg% körüli érték, és az óntartalma nem kisebb, mint 18 tömeg% (1. táblázat). 1. táblázat. Elemösszetétel (wt %) S Ni Cu Sn Pb Regszill 0,00 1,46 85,39 11,29 0,11 Regszill_l 8,66 50,17 37,44 1,76 Regszill_2 9,56 52,96 37,47 0,01 Regszilla szegecs 20 1,30 0,97 74,46 6,43 11,27 Regszilla szegecs 21 3,25 1,12 57,38 Regszil2_4 0,00 0,76 89,50 7,60 0,00 A réz az ónt olvadék- és szilárd állapotban is nagyon jól oldja, a nikkelt pedig korlátlanul oldja.30 Ez a fázis termodinamikai összefüggések alapján csak akkor maradhat ebben az állapotban, ha az az ón-nikkel ötvözetrendszer egy magas olvadáspontú intermetallikus vegyülete. Ez az Ni3Sn2 és a Ni Sn4. Noha a bemutatott vizsgálatokkal nem alátámasztható és csak következtetés, de az ösz- szetételek alapján bármelyik lehet, bár az Ni3Sn2 valószínűbbnek látszik, amit az olvadáspontja is jobban alátámaszt. Azonban ha a rezet és az ónt együtt kohósították, akkor a fent vázolt oldódási hajlamok alapján ennek a vegyületnek a képződési valószínűsége jelentéktelen, mint ahogy a szak- irodalom nem is hivatkozza ezt a fázist. Azonban az ón-nikkel rendszerben könnyen képződik. Ez azt feltételezi, hogy esetünkben az ón fémet ötvözték a rézhez. A nikkeltartalom egy része az ónnal került az ötvözetbe, akárcsak az említett vegyületek. Kicsiny méretüket az magyarázza, hogy ezek a vegyületek feloldódnak lassan a rézben, és a szilárd oldatba kerül az ón- és nikkeltartalmuk. Azonban az ötvözés és utána a kristályosodás időtartama nem volt elég hosszú ahhoz, hogy mindegyik feloldódjon, a vizsgált mintában a maradék látható. Ezt támasztja alá az is, hogy legnagyobb részt a rézszulfid mellett találjuk meg. A rézszulfid alacsony olvadáspontú fázis, a kristályosodás utolsó szakaszában szilárdul meg, így a nagy olvadáspontú zárvány, amely nem tudott feloldódni az olvadékban, itt helyezkedik el. Ezek a megfigyelések mind arra mutatnak, hogy a bogrács anyagának készítésekor direkt ötvözés történt, a fém állapotú rezet a fémes ónnal olvasztották össze. A függesztőfül rögzítőszegecse (Regszillb) A bográcsból eltávolított szegecset is megvizsgáltuk. Érdekes adalék az alapanyag és a készítéstechnika, a tárgy egészének vizsgálatában. A szegecs funkcionálisan más szerepet tölt be, mint a 30 Fázisdiagram: ASM Handbook 1994, 318. 14
