Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)

K. Németh András: Fák és erdők a középkori Tolna megyében

-d helynévképzős alakja, Kerekszéna (Gerényes határa?, Baranya megye) neve irtással kialakított, szénatermesztésre alkalmas helyet jelölhet.144 Liget falu (ma Baranya megye) neve, amelyet a középkorban Kerekligetnek is neveztek, valamint Kercseliget falué (ma Somogy megye) ligeterdőre utal.145 Ság (Nagykónyi-Ságpuszta) helynévben bizonyára egy vitatott etimológiájú *ság ’domb, erdős magaslat, erdő’ jelentésű köznév rejlik,146 de a helynevet eredeztették a ’sövény, bozót’ jelentésű német szóból is.147

Az egyes fafajokra utaló településnevek között a névadó fafajok között az alma, bükk, cser, éger, körte, meggy, mogyoró, nyár, nyír, som, szil, tölgy mellett népnyelvi fanévalakokat (ágár?, cigié, rekety- tye) is találunk. Agárd (Sióagárd) neve a puszta személynévi eredet mellett a népnyelvi ágár szóból is eredhet, amelynek jelentése ’fűzcserjékkel benőtt zátony!148 Almás (1. Mágocs határa, Baranya megye;

2. Szekszárd határa; 3. Pálfa határa) köznévi előzménye a (vad)almafával benőtt helyet jelentő ’almás’ szó.149 Bükkfával kapcsolatos Bik (helye ismeretlen) és Bikái (ma Baranya megye) neve. Cegléd (Ma- gyaregregy és Kárász határában, Baranya megye) neve a ’parti fűz, kosárkötő fűz’ jelentésű cigle-cegle főnévnek a -d képzős származéka.150 Cser(i) (Somogyszil határa, Somogy megye) neve a cser (cserfa, csererdő) főnév -i képzős származéka,151 ahogy Egregy (Magyaregregy, Baranya megye) és Egres (Pá- lfa-Felsőrácegres) az éger fanév régi, népnyelvi eger~egir~egür alakjából keletkezett -gy képzővel, illetve annak -s képzős származékából alakult.152 Körtvély (Madocsa határa), valamint a két Körtvélyes (1. Regöly határa; 2. Zimány és Fonó mellett?, Somogy megye) falu neve a régi magyar körtvély ’körte’ főnévből ered, tkp. értelme ’(vad)körtefával benőtt hely!153 Meggyesireg (Nagykónyi-Medgyespuszta) nevének előtagja a meggy -s képzős származékából, a személynévként is alkalmazott meggyes köznévből keletkezett.154 Monyaród (Somogyszil határa, Somogy megye) és Monyarós, Monyorós (Alsó- mocsolád határa, Baranya megye) neve a ’mogyoró’ jelentésű régi monyoró növénynév -d képzős,155 Nyárágy (Magyaregregy határa, Baranya megye) neve pedig a nyár fanév -gy képzős származéka.156 Nyires (Kisvaszar határa, Baranya megye) neve a nyír főnév -s képzős származékából való.157 Rekettye (Diósberény határa) a ’fűz, kosárkötő fűz, hamvas fűz’ jelentésű rekettye növénynévből keletkezett,158 Somogy falué (Regöly-Somoly) a ’som’ főnévből -gy képző hozzáillesztésével,159 Szil (Somogyszil, Somogy megye) neve szilfával benőtt helyre utal,160 Szilas (ismeretlen fekvésű) neve a szil fanév -s képzős,161 Szilágy (Nak környéke) neve pedig -gy képzős származéka.162 Tői falu (Gyulaj-Túri-erdő) neve a tölgy fanév régi és ma is élő népnyelvi töl alakját őrzi.163 Külön kell megemlíteni Mórágy nevet, amely talán egy régi magyar "mór főnév -gy képzős származéka, bár e főnév jelentését nem ismerjük, némelyek ’fafajta! mások 'tuskó, tönk’ értelmet tulajdonítanak neki.164

144 Máté Gábor szerint a Mecsek és a Völgység területén a kerek szó jelentése inkább ’erdőből irtott terület’ volt, a vele kapcsolatos helynevek olyan irtott területeket jelölnek, ahol különböző gazdasági tevékenységeket folytattak. MÁTÉ 2013, 111-112.

145 KISS 1988, II. 35, 716.

146 KISS 1988, II. 434.

147 SZABÓ 1954, 16-17.

148 KISS 1988,1. 57.

149 KISS 1988,1.395 (Dunaalmás).

150 REUTER 1961,109. Ld. még: KISS 1988,1. 281.

151 KISS 1988,1.323.

152 KISS 1988,1. 409.

153 KISS 1988,1. 798 (Körtvélyes).

154 KISS 1988, II. 113 (Medgyes).

155 KISS 1988, II. 151 (Mogyoród).

156 Vö. KISS 1988, II. 249 (Nyárád).

157 KISS 1988,1.71 (Almásnyíres).

158 KISS 1988, II. 407 (Reketyefalva).

159 KISS 1997, II. 487-488 (Somogyvár, Somolyi-patak).

160 KISS 1988, II. 578.

161 KISS 1988, II. 581.

162 KISS 1988, II. 578.

163 KISS 1998, II. 675 (Tölvár).

164 KISS 1988, II. 158. Ld. még: KURCZ 2007, 35-36.

58