Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)

Szabó Géza–Békefi Mónika–Király Edit–Csányi Viktor: Bonyha középkori település területén 2015-ben végzett megelőző régészeti feltárás. Előzetes beszámoló

Leletanyaga: nagy mennyiségű késő középkori kerámiaanyag. Lassú és gyorskorongolt fazekak töredékei, közöttük fenékbélyeges aljtöredékek, hullámvonallal, bekarcolt vonalköteggel díszített oldaltöredékek, korsók fül-, alj- és oldaltöredékei. Vörös sávos festésű, sárga edény peremtöredéke, fekete festésű edény oldaltöredéke, belül zöld mázas edény aljtöredéke, bécsi grafitos fazék aljtöredéke. A gödör betöltéséből egy négyzetes keresztmetszetűre kovácsolt vaseszköz hegytöredéke is előkerült.

BFQ184.: Kerek, 460 cm mély kút. Betöltése fekete agyagos talaj volt, helyenként szürke agyagfoltokkal. Bontása során nagy mennyiségű famaradvány, főleg vastagabb ágak, valamint állatcsontok és kis mennyiségű kerámia illetve némi szerves növényi maradvány - talán szalma - került elő. A kút alján, már a talajvizes rétegben kisgyermek csontvázához tartozó koponya, bordák és csigolyák voltak.

Leletanyaga (13. tábla 4—7; 14. tábla 1-4): nagy mennyiségű késő középkori kerámiaanyag. Lassú korongolt és gyorskorongon készült fazekak töredékei (13. tábla 5, 7; 14. tábla 1-2), közöttük kereszt alakú fenékbélyeggel ellátott aljtöredékek (13. tábla 4). Kaolinos soványítású edények, fazekak és poharak töredékei (14. tábla 3-4), fedőtöredékek (13. tábla 6), sárga, homokos soványítású korsók fül- és oldaltöredékei. Vastag falú, kaviccsal erősen soványított anyagú, fazék formájú edény oldaltöredéke, kályhaszem-töredékek. A fazekak díszítései között bekarcolt hullámvonal és vonalköteg fordul elő. A fémleletek között vaskések, szegek, vasalatdarabok, zárszerkezet töredékei kerültek elő (21. tábla 15; 22. tábla 16).

BFQ185.: A Bartók Béla utcai részen a feltárással vizsgált nyomvonalat a régi úthoz csatlakozó rész alatt ferdén keresztbe vágta egy 4 méter széles, 30 méter hosszan dokumentált barna agyagos, tömörödött sáv. A talaj annyira tömörödött, mintha zúzottkő szemcsék lennének egymás mellett. Hasonló talajszerkezet a földes utakra jellemző, ami arra mutat, hogy itt egy földes út húzódhatott az egyébként a középkori objektumoktól is mentes területen. A szelvénynek ebben a végében szinte csak őskori, a Lengyel-kultúrához sorolható, az agyagos útba taposott cserepeket figyeltünk meg több foltban is.

Leletanyaga: értékelhető középkori leletanyagot nem tartalmazott.

BFQ187.: Enyhén ovális, 160 cm hosszú, 148 cm széles, 580 cm mély kútakna. Bontása során 4 méter mélységben jelent meg a kútszerkezethez tartozó faanyag. Aljának betöltésében viszonylag sok épületomladék, tégla-, kődarabok, egész nagy fél, háromnegyed lapos téglák, gazdagnak mondható leletanyag volt. Az előkerült fűzvessző és karódarabok, a folyamatosan nyesett rétegek megfigyelései arra mutattak, hogy ez is egy fonott bélésű kút volt, amit a víz szűrésére kívülről szürkeagyag réteggel vettek körbe.

Leletanyaga: egy keskeny talpon álló, vállában kiszélesedő testű, durva szemcséjű homokkal soványított anyagú, gyorskorongon készült korsó töredéke. Erősen kiegészített, nyakrészénél eltörött. A nyak és a váll találkozásánál keskeny, plasztikus borda húzódik. Ezen kívül kavicsos, homokos soványítású, különböző színű edény oldaltöredékek, fazék peremtöredéke, korsók fül- és oldaltöredékei találhatóak a leletanyagban (14. tábla 5). A kútból egy erősen összegyűrt rézedény nagyobb darabja is előkerült (22. tábla 17), a famaradványok között pedig 460 cm mélységben egy favödör szélein a csapoláshoz elvékonyított feneke feküdt (26. tábla 4-5).

BFQ188.: A malomtó tápcsatornájának metszete. A nyesett felszínen a domb tövében a településobjektumokkal borított domboldal és a malomtó sárga, lösziszapos feltöltődése közötti részen nagyon szépen kirajzolódott egy, a hegy felé futó, szürke-fekete humuszos betöltésű, 6-8 méter széles sáv. Ez a nyomvonalunkat ferdén vágta, így a metszetét is ehhez igazodva készí91