Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)

Csekő Ernő: „Valami úri fürdőélet félszeg paródiája” (Babits Mihály). Fürdőélet egy mezővárosban, az 1880-as évekbeli Szekszárdon

Az előbb említett hátráltató körülményekkel azonban nem kellett megküzdeni a városhoz jóval közelebb eső Sárvízen, amely összehasonlítatlanul kisebb és sekélyesebb volt a Dunánál, s erdő sem határolta. Ellenben ellene szólt vízének nem túl bizalomgerjesztő, egyben a folyónak is nevet adó színe: a sárgás, sáros színű összhatást a laza üledékből származó, lebegtetett hordalék eredményezte. így elsősorban szegényebb fiatal legények, valamint gyerekek mártóztak meg, játszottak vízében. A Sárvíz, illetve a Sió-csatorna a csörge-tói fürdő megnyitását követően is szegények gyermekeinek „közkedvelt” fürdőhelye maradt.38

A Dunához, valamint a városhoz közelebb fekvő Sárvízhez képest a Csörge-tó végeredményben kedvezőbb helyszínnek kínálkozott. A helyi lap, általunk már felemlített 1880. májusi, a keselyüsi gőzhajóállomásnál létesítendő fürdőről lamentáló cikkében is lehetséges alternatívaként említette a “lóusztatásra és búzamosásra használt” Csörge-tót.39 Ami nem is csoda, ha figyelembe vesszük, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint már 1860-ban is állt fürdőház a tavon. Egy korabeli hirdetmény szerint a vállalkozó Stann Jakab építőmester - Szekszárd későbbi bírája - által „főbb szükséges egyszerűségében bémutatott”-ként jellemzett fürdőházát 1860. június 4-én nyitotta meg. A belépőt a helyszínen kívül Nouvier Alajos kereskedésében lehetett megváltani. Innen a tóhoz reggeli 5 órától 9-ig, illetve délután 3-tól 7 óráig óránkénti rendszerességgel kocsik is indultak.40

A tavat magát természetesen már az 1882 előtt, de a fentebb említett 1860. évi fürdőházállítás előtt is felkeresték forró nyári napokon a felfrissülni vágyók. Ugyanakkor a meglehetősen meredeken mélyülő tó évről-évre halálos balesetek színhelye volt. A vállalkozó Stann Jakab 1860. évi fürdőház állítását többek közt e halálesetek megakadályozásával indokolta, de Stann hirdetményében nem csupán erről, hanem a halálesetek kapcsán szövődő - az ismertetett Halálfiai-részletben szintén előkerülő - mondáról is olvashatunk, amelyet idővel a város szülöttje, Garay János örökített meg a Csörgető című elbeszélő költeményében.

„EGYKEVÉSSÉ MERÉSZ FANTÁZIÁVAL OSZTENDÉBEN TALÁLHATJA MAGÁT” - FÜRDŐÉLET A CSÖRGE-TÓI FÜRDŐNÉL

A szabadvízi fürdőt életre hívó társadalmi igény megerősödése, illetve a Szekszárd környéki szabadvízi fürdőzés természeti feltételeinek áttekintése után nem csodálkozhatunk, hogy Ettl József csörge-tói fürdőépítési terveit támogató közeg fogadta 1882-ben. Ezt mi sem szemlélteti jobban, minthogy a tó tulajdonjogával rendelkező közalapítványi uradalom a korban megszokott béridőszakoknál hosszabb időre, tíz évre adta Etilnek bérbe a Csörge-tót,41 amelynek hasznos területét növelendő, br. Augusz Imre, a tó szomszédságában lévő birtokából további 400 négyszögölnyi területet engedett át sétány, tekepálya és vendéglő céljaira.42 A fürdő iránti igény megalapozottságáról tanúskodik a fürdőépítést kísérő figyelem is. Az építkezést Perczel Dezső alispán, br. Augusz Antal özvegye, valamint annak fia, br. Augusz Imre mellett felkereste Blum Gyula pécsi kir. főmérnökkel a kíséretében Tost Gyula, pécsvárad-kerületi közalapítványi főtiszt is.43

Ennek kapcsán természetesen nem feledkezhetünk el arról, hogy a fürdőépítő vállalkozó szeméhíd oszlopának sodorta. Pesti Hírlap 1884. július 6. 6

38 Ugyanakkor idővel egyre jobban éreztette hatását az a 4 km-es átvágás, amelyet 1854-1855-ben a Sárvíz folyó Szekszárdtól É-ra lévő szakaszánál hajtottak végre, s aminek köszönhetően már itt a Duna folyamrendszerébe vezették a vízét. Ennek eredményeként a Sárvíz attól délre eső 40 km-es szakaszát, így a folyó Szekszárdtól keletre elhaladó szakaszát lassú elmocsarasodásra, kiszáradásra ítélték.

39 Tolnamegyei Közlöny 1880. május 9. 3.;

40 Wosinsky Mór Megyei Múzeum, hirdetmények gyűjteménye, ,A Csörgető-fürdő megnyitása Szegzárdon” fejlécű hirdetmény, (fénymásolat); Fényképmásolatát ld. CSEKŐ 2004, 357.

41 Ekkoriban a Csörge-tóra vonatkozó halászati, valamint jégkitermelési jogot is rendre bérbe adták.

42 Tolnamegyei Közlöny 1882. május 28. 3.

43 Tolnamegyei Közlöny 1882. május 28. 3., június 11. 3., június 18. 3.

579