Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)
Csekő Ernő: „Valami úri fürdőélet félszeg paródiája” (Babits Mihály). Fürdőélet egy mezővárosban, az 1880-as évekbeli Szekszárdon
A WOSINSKY MÓR MEGYEI MÚZEUM ÉVKÖNYVE ♦XXXVIII. (2016) 571-589. CSEKŐ ERNŐ „Valami úri fürdőélet félszeg paródiája” (Babits Mihály). Fürdőélet egy mezővárosban, az 1880-as évekbeli Szekszárdon Az 1880-as, 1890-es évekre Szekszárd, e népes dél-dunántúli mezőváros1 - egyben Tolna vármegye székhelye - is egyre inkább polgárosultabb formát öltött. A település képe - főként a városközpont egy-néhány terének, illetve utcájának erejéig - egyre inkább városiassá vált, a társadalom egy számarányában kisebb, de meghatározó szeletében pedig a polgári, polgárosult életmód számos intézménye, velejárója gyökeresedett meg. így az 1880-as évekre a helyi sajtó is megizmosodott, legalábbis annyiban feltétlenül, hogy ebben az évtizedben már két helyi lap, a Tolnamegyei Közlöny, valamint a Szekszárd Vidéke révén élénknek mondható sajtó és hírlapi élét bontakozott ki az élet fősodrától sokáig elzártnak tűnő városban. A két lap, és szerkesztőik között igen hamar személyes ellentétté is váló rivalizálás2 a szokásos szurkapiszkák mellett pozitívnak tekinthető velejárókkal is járt, így például a Szekszárd Vidéke 1880 végi elindulásával a könnyedebb hangvételű írások szintén megjelentek, elterjedtek a helyi sajtóban. Ezen írások egyik vissza-visszatérő tárgyát 1882-től, megnyitásától kezdve, a város határában fekvő Csörge-tón3 létesített fürdő képezte, tényszerűbb, komolyabb, vagy épp humorosabb, csipkelődőbb hangvételű írások keretében. AHOL „A LOVAK A KABINOKBAN FÜRÖDNEK”? - A HELYI SAJTÓ A SZEKSZÁRDI „TENGERSZEM” RŐL A fürdő harmadik évadja idején, 1884-ben pedig az országos lapokat utánozva-mintázva, a korszakban divatos műfaj, a fürdői levél is megjelent a helyi sajtópalettán. Persze ezek tartalmukban elütöttek az országos hírű fürdőhelyek válogatott vendégkörének jeles társasági eseményeit fókusz1 Szekszárd az 1871. évi községi törvény értelmében végrehajtott közigazgatási rendezést követően a tárgyalás alá eső időszakban jogilag ugyan már nem város, hanem nagyközség volt, de itt most Szekszárdra a mezőváros fogalmat elsődlegesen egyébként is településföldrajzi, illetve társadalomtörténeti (várostörténeti) tipológia értelmében használjuk. 2 A két lap, illetve szerkesztőik, Boda Vilmos (Tolnamegyei Közlöny) és Geiger Gyula (Szekszárd Vidéké) 1880-as évekre eső rivalizálásáról ld. CSEKŐ 2010, 547-552. 3 A Csörge-tót az idők folyamán írták, nevezték Csörgetónak, Csörgetőnek, valamint Csörgetégnek. A tanulmányban a manapság közkeletű Csörge-tóként írjuk a nevét. Ugyanakkor a tanulmány tárgyát képező 1880-as években Csörgetég változatot is használták. 571
