Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)
Losonczy Tóth Árpád: „Tegnap estve a lázadás itt is kiütő félben volt…” Hivatalból jelenlevő és jurátus szemtanúk az 1848. március 15-i pesti forradalom pozsonyi előestéjéről
23 Wiener Zeitung. 24 Perczel Sándor (1778-1861) - börzsönyi földbirtokos, táblabíró, a reformkori Tolna vm. politikai küzdelmeiben, majd az 1848/49-es szabadságharcunkban fontos szerepet játszó Mór és Miklós édesapja. A naptárban is szereplő, említett (Sándor) névnap: márc. 18. 25 Hídja puszta - Bezerédj István 1818-ban, vármegyei hivatalt vállalva költözött le a család Hídja pusztai birtokára, Tolna megyébe. Ott átvette nagyanyja, Gindly Zsófia örökrészét, az akkor még osztatlan családi örökséget. 1821-ben megházasodott, majd hamarosan elkezdte az 5 szobából álló kúria kibővítését, klasszicista stílusban történő átalakítását. A Hídja pusztai Bezerédj-kúria a Tolna megyei politizáló középnemesség kedvelt találkozóhelyévé, a társasági élet egyik központjává vált. (BODNÁR-GÁRDONYI 1918-1920,1. 103-106.) 26 Ifj. Bartal György (1820-1875) - a tolnai ellenzékhez tartozó faddi birtokos. A nála 24 évvel korosabb Bezerédj Istvánhoz szoros barátság fűzte. Az 1840-es években tiszteletbeli jegyző volt, majd 1848 júniusában népképviselővé választották. (PÁLMÁNY 2002, 70.; BODNÁR-GÁRDONYI 1918-1920, II. 123.) MNL OL P 57 Bezerédy csal. (kámi) lt. 30. cs. LXXIX. 24. A levelet ismerte és hivatkozott rá Varga János, a reformkor kiváló ismerője. (VARGA 1971, 47. és 51.) Varga azonban, mivel a levélen szereplő nem egészen egyértelmű aláírást tévesen Tormának olvasta, másrészt pedig Bezerédj családi és komasági kapcsolatait, kötődését a Tolna megyei értelmiségiekhez nem ismerte, Torma József kézjegyét vélte felismerni azon, s az erdélyi reformellenzék ismert képviselőjének tulajdonította Tormay Károly levelét. Torma József (1801-1861) 1832-től Belső-Szolnok vm. főjegyzője, majd 1841-1846 között szintén uo. kir. pénztárnoka volt. Az 1834/35., 1837/38., 1846/47. erdélyi ogy.-en képviselte megyéjét, majd 1848-ban megyei pénztárnok lett. Az 1848-as erdélyi, majd az első nép- képviseleti ogy.-re is követnek választották. (PÁLMÁNY 2002, 914-916.) 549
