Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)

Losonczy Tóth Árpád: „Tegnap estve a lázadás itt is kiütő félben volt…” Hivatalból jelenlevő és jurátus szemtanúk az 1848. március 15-i pesti forradalom pozsonyi előestéjéről

kívánó beszédével sok tapsot aratott.29 Végre Kossuth újra felkelt indítványának a szélső bal elleni védelmére és bátor igen keményen nyilatkozva a projectált30 Comissariusok31 ellen hogy ö csak olly Ministeriumot ért melly a majoritás vesztével leköszönni tartozik azt Conclusumként32 kimondatja. Most irtóztató lárma és taps tör ki az egész házbanj.] Apponyi33 leköszönésének hire érkezett[.]34 Sokan bünperbe idéztetni kiáltozzák de a lárma olly irtóztatós hogy már félóra olta nem hallani semmitj.] A Követek távoznak. E levelet melyet a Janitor35 régi ismerősöm pulpitusánál36 kezdtem Jezerniczkynénél37 végzem. Komáromból most jött a hir hogy ott már a National garde fel van állítva38 a ledőlt Kormány egyéninek Majlath39 inclusive10 bünperbe idézése és számos pontok melyek közt a ságnak Constitutiórai4' felesketése a hadiadó megtagadása alatt instructióul42 adva.

Ma éjjel kivilágítás lessz - tán egyébb is.43 Sietek az ülésbe. Zichy Pista44 azon hírrel jön hogy a Katonaságfeláfll]45 dobszó hallatszik.

kézcsolkolásomal hálaadó fia Elek

1 Bezerédy Elek (1823-1894) - Bezerédy György Veszprém megyei főjegyző és Szegedy Antónia fia. Középfokú tanulmányait a bécsi Theresianumban végezte, majd a bécsi egyetemen jogot hallgatott. Elméleti jogi tanulmányait befejezve, két évet joggyakorlaton (patvarián) bátyjánál, Bezerédy Lászlónál (1813-1871) töltött, aki ügyvéd, Vas vm. főjegyzője, az 1832/36-os ogy.-en gr. Szapáry Sándor követe és az 1848/49-es ogy. népképviselője volt. Jurátus lett Szerencsy István kir. személynök mellett 1844. febr. 29-én. (MNL OL Személynöki Levéltár O 80. Acta Juratorum. Jurátusok személyi adatai. Névjegyzékek. /Esküt tett ügyvédjelöltek/ 2. cs. 1790-1847 432.) Ügyvédi záróvizsgáit (cenzúra) kitűnő eredménnyel az 1845-ik évi vízkereszti törvényszak idején, 1845. márc. 7-én tette le, Ürményi József kir. kamarás és alnádor, mint elnök és Hubay József kir. személynöki ítélőmester előtt. (MNL OL Bírósági Levéltárak. Személynöki Levéltár O 78. Protocollum neo-censuratorum advocatorum. (Ügyvédi vizsgák jegyzőkönyve) 6. köt. 1837-1849.60.) Sikeres vizsgái után ügyvédi esküt tett. Nagy műveltségű, több nyelven beszélő fiatalember volt, széleskörű tudással rendelkezett. Hogy ezután mivel foglalatoskodott, arra nézve, kellő források hiányában, ismereteink meglehetősen hézagosak. Állítólag diplomáciai pályára készült. Annyi bizonyos, hogy 1845 decemberében már hivatalnokoskodott. Feltehetőleg a Magyar Kamara szervezeti keretein belül működő Királyi Jogügyigazgatóságnál nyert alkalmazást. Édesapjához írott egyik leveléből kiderül, hogy egy bizonyos Graff úr mellett tevékenykedett; sűrű levelezéseken túl főként úrbéri tárgyakban dolgozott. (MNL OL P 57 Bezerédy család (kámi) levéltára. 17. cs. XL. 49. Bezerédy Elek levele atyjához, Bezerédy Györgyhöz. Pest, 1845. dec. 4.) Egy 1845-ben megjelent címtár, amely a Pesten működő Királyi Ügyigazgatóságnál alkalmazásban lévő ügyvédeket név szerint felsorolja, a testület tagjai között Graff Károly nevét is megemlíti. Az ugyancsak ebben a cím- és névtárban föllelhető országos ügyvédi tagjegyzék megnevezi a Pesten tevékenykedő ügyvédeket, közöttük van Graff Károly királyi ügyész is. (SZALKAY-NÉMETH 1845, 70., 173.) A következő adattár, amelyben szintén szerepel Graff Károly neve is, mind a Királyi Jogügyigazgatóság ügyvédei, mind a Pesten praktizáló fiskálisok sorában, az 1847-ben kiadott Ipar-czimtár. (SZALKAY 1847, 131., 176.; vö. MAGYARO. TNÉVT 1846, 166. Itt Gróff Károly néven szerepel.) A fiatal Elek ekkor már minden bizonnyal Daruvári Gróf [Gróff] Károly kir. ügyész, Vas és Temes vm.-ék táblabírájának keze alatt dolgozott. Graff (Graf) ugyanis 1840-ben, Daruvári előnéwel címeres nemeslevelet kapott (NAGY 1858 1.446.). A család 1848-ban Graffayra változtatta nevét. (KEMPELEN 1912, IV. 363.) Graffay azon ügyigazgatósági tisztviselők sorába tartozott, akik nem esküdtek fel az 1848-ban hatalomra került forradalmi magyar kormányra. Graffay jó érzékkel helyezkedve, kivonta magát a főváros visszafoglalása előtt a magyar kincstári ideiglenes főnök joghatósága alól, s ápr. 23- án eltávozott Pestről. Előtte azonban „jobbágyi hódolat’’-tal hűségesküt tett az új császárnak, I. Ferenc Józsefnek. (MNL OL E 571 Királyi jogügy igazgatósági levéltár. Iratok 1845-1853. No. 2. Személyzet ügyek. Graffay 1849. márc. 12-én keltezett esüje: pali. 428.; Fluck Ede aligazgató 1849. máj. 4-én, Pesten kelt levele Záborszky Alajos pénzügyminiszteri biztosnak Graf Káról [!] elutazásáról ismeretlen helyre, uo. pali. 400.) Érthető tehát, hogy a szabadságharc leverése után berendezkedő új államhivatali adminisztráció tökéletesen megbízott benne. Az 1850-es években Graffay már a Cs. kir. Államügyészi Hivatal Barátok terén lévő épületében, a régi Curiában államügyészként hivatalnokoskodott. (TÖRÖK 1853, 66.) Daruváry [!] Graffay Károly (1801-1855), már mint a pesti kerület cs. kir. főügyésze, 1855-ben hunyt el. (OSZK Mft Gyászjelentések. FM8/35797 159. tek.) Szintén ebből az említett dec. 4-i levélből derül ki az is, hogy apja tanácsait és útmutatásait követve megpróbált kapcsolatba lépni a nagy befolyással rendelkező Duschek Ferenccel, aki akkor a Magyar Királyi Udvari Kamara alelnöke volt (1845-1848). Apja kívánságára, Duschek segítségét, valamint a vámoscsaládi ifjabb Bezerédy-ágból származó Bezerédy Miklós (1793-1885) választott makári püspök és hétszemélynök „közbenjárását” igénybe véve, azt szerette volna elérni, hogy a Királyi Jogügyigazgatóságnál léphessen hivatalba. Erre csak évekkel később, 1848 februárjában került sor. Ekkor ugyanis az uralkodó Bezerédy Eleket „tiszteletbeli kir. ügyigazgatósági ügyészsegéddé" nevezte ki. (BH 1848. febr. 4. (752. sz.) 117.; J 1848. febr. 8. (17. sz.) 65.; PH 1848. febr. 10. 109.) Figyelemre méltó, hogy - noha átfésültük a királyi jogügyigazgatósági levéltár szóba jöhető iratait (E 571 /Lajstromozatlan ir. 1815-1853., az álláskérelmekkel, ill. személyzeti ügyekkel kapcsolatos ir./ -, nem találtunk Bezerédy Elek tényleges hivatali munkálkodására utaló egyetlen forrást sem. Elképzelhető, hogy az utolsó rendi ogy. ideje alatt nagynénje, özv. Jezerniczky Józsefné, szül. Bezerédy Anna Felső-Kereszt utcai házában szállt meg. A szabadságharcban nemzetőrnek állt be. 1848/49 után visszavonult a közélettől, s bezerédi és zsennyei birtokán gazdálkodott. Szívesen foglalkozott a növénytannal. Korábban Kehidán is birtokos volt; kehidai kúriájában gyakran látta vendégül Deák Ferencet, akihez mindvégig szoros barátság fűzte. (PALATÍNUS 1911,1.114.)

2 Bezerédy György (1779-1863) - Jogász, jeles közéleti ember. Nagy tekintélyű, színes, sokoldalú egyéniség volt. Az 1807., 1808. ogy.535