Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)

Losonczy Tóth Árpád: „Tegnap estve a lázadás itt is kiütő félben volt…” Hivatalból jelenlevő és jurátus szemtanúk az 1848. március 15-i pesti forradalom pozsonyi előestéjéről

épületét még 1830-ban újították fel.70 A Mély úti, időközben lerombolt kápolna 1834-ben,71 a zerge- hegyi Mária-kápolna még 1826-ban, a malom-völgyi Vaskutacska (Eisenbrünnel) vendéglő kápolnája pedig 1830-ban épült.72 Az egykori Ispotály (ma: Kórház) utcában lévő Polgárápolóház, vagyis a polgári kórház eredeti, már újjáépített épülete még a 16. századból származott. A klasszicista stílusban újjáépített, úgynevezett „Polgári Ápolda”73 a közepébe illesztett Szent László-templommal, mely 1830 és 1832 között épült, szintén az idősebb Feigler Ignác alkotása.74

A város vezetése és módosabb lakosai, főként a háztulajdonosok számára súlyos megterhelést jelentett az országgyűlések megrendezése, hiszen a szokásjognak megfelelően a megjelent országy- gyűlési követeknek az 1825-27. évi diétától kezdve a szállásért fizetniük nem kellett.75 Az ingyen szállás kötelezettsége végső soron visszavetette Pozsony építkezési lendületét. A város jómódú polgárait visszatartotta az építkezésektől az a tudat, hogy a felépítendő új házak legjobb részeit ingyen kellett volna átengedniük a honatyáknak.76 Sőt a mágnásokon, a főpapokon és a követeken kívül még az udvartartás, valamint a diétákat rendszeresen meglátogató udvari méltóságok részére is ingyen szállásról kellett gondoskodni a városban. A lakható, vagyis valamire való kényelmes főúri és polgári házak egyharmad része valósággal le volt foglalva az országgyűlés résztvevői számára. Gyökeresen megváltozott azonban a helyzet az 1843/44-es országgyűlés után, hiszen ezen a diétán végre törvény született „az országgyűlési szállások szabályozásáról” (1844: 11. törvénycikk), amely előírta, hogy a követeknek ezentúl fizetniük kell bérelt szállásukért az országgyűlés idején. Bár ez a törvénycikk kissé megkésve született, nyilvánvalóan hozzájárult ahhoz az óriási építkezési fellendüléshez, amely az 1840-es évek második felében Pozsonyban kibontakozott.77 A népes kíséret és az érdeklődők sokaságának elszállásolása és ellátása ugyanakkor sok bevételt is hozott. A magyar főnemesség és a követek, továbbá kísérőik nagy serege a diéta idejére hosszú hónapokig, néha évekig is a városba gyűlt az egész országból.78 Sokan közülük itt költötték el egész évi jövedelmüket. Ellátásuk alaposan fölverte a lakás- és élelmiszerárakat.79 A jómódú, átmeneti székvárosnak így már középületek építésére is bőven maradt anyagi fedezete. Igaz ugyan, hogy a város tőkében soha nem volt gazdag, de azért óriási jövedelmi forrásaiból mindig sikerült a legszükségesebbekre a pénzt előteremteni.80 Jogos elégedettség tölthette el a város fejlődéséről beszámoló levelezőt, hiszen - mint írja —, „ ... nemcsak tornyaink, de átalában az egész város is szembetünőleg épül... ”81

1846-ban készült el az Első Pozsonyi Takarékpénztár háromemeletes „roppant” épülete a város legélénkebbnek tartott utcájában, a Hosszú utcában, szemben a Halász-kapu utcával, szintén a kor stílusában, klasszicista modorban, id. Feigler Ignác terve alapján. Fényes Elek szerint 1842-ben, amikor megnyílt a város bankjának első szerény üzlethelyisége,82 még csak 3 takarékpénztár műkö70 Ezt alátámasztja a bejárat fölött elhelyezett vörös márványtábla is. (BENYOVSZKY 2003, 22.); vö. VARGA 1995,42.

71 A Rudnay Sándor esztergomi hercegprímás kezdeményezésére megépített kápolna id. Feigler Ignác egyik korai alkotása volt. (CMOREJ-GAZO 1991, 211.)

72 LYKA 1981, 289.

73 Régiesen: Polgári Gyámolda (SZEKCSŐ 1865, 96.).

74 LYKA 1981, 288. Más források azonban az 1820-as évek végére teszik a kórháztemplom építésének időpontját. (ZÁDOR-RADOS 1943, 188.) Legújabban az Érsekújváron élő B. Mánya Ágnes foglalkozott a 19. századi Pozsony építészetével. Szerinte az id. Feigler Ignác legjelentősebb alkotásának tekintett Szent László-templom és a hozzá szervesen kapcsolódó kórház és szegényház 1830-31-ben épült, s az épületegyüttest sokan a mai Szlovákia egyik legjelentősebb klasszicista műemlékeként emlegetik. (B. MÁNYA 2015,127.)

75 PÁLMÁNY 2005, 338.

76 SAMARJAY 1887,14.; vö. GYŐRI 1911, 88.

77 A nyilvánvaló összefüggésekre már az egykorú sajtó is rámutatott. Ld. erről pl. a Honderű fentebb említett beszámolóját. Hond 1845. szept. 30. (II. félév 13.) 259.

78 Pozsony reformkori monográfusának számításai szerint az 1825 és 1848 között eltelt 23 év alatt összehívott 6 országgyűlés időtartama együttvéve 8 és % évet tett ki. (SAS 1995, 7.)

79 Fokozottan érvényesült ez az irányzat az utolsó rendi diéta tartama alatt, hiszen az egykori ingyen szállások árát a pozsonyi polgárok kétszeresen igyekeztek behajtani nemcsak a korábban szállásukért nem fizető követeken, hanem a városba tömegesen sereglő kísérőkön és érdeklődőkön, az egész országgyűlési közönségen is. (PD 1847. dec. 2. (II. félév 49. sz.) 1561.)

80 GYŐRI 1911, 32.

81 SAMARJAY 1887, 14.

82 RAKOVSZKY 1865, 66.

518