Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)
Fuksz Márta: A Tolna vármegyei hegyközségi artikulusok és a Szekszárdi Közalapítványi Uradalom hegybéli rendtartása 1839-ből
orvoslását sűrgatni, sőtt ha annak végzésével sem elégedne meg Ns113 Vármegye Törvényszékére is kellni, de azért a Hegybírónak és Esküdteknek Ítélete midőn az ellen van a panasz, függőbe ne maradjon, hanem mindjárt végrehajtassák. Második Rész A kártételekről, ezeknek megbecsüléséről, -megtérittéséről, Tolvajokról - és ezeknek büntetésekről: Első Czikkely Mivel sokan tapasztalttatnak, olly restek, és gondtalanok, hogy a magok és Mgós Uraság kárával és szőllejüket a miveletlenség miatt parraggá teszik, hogy tehát az Hlyen magokról is elfelejtekezett Szőllő Birtokosok büntetés nélöl ne maradjanak, a Hegybíró által első eszetndőben megintessenek és ezen intés protocoláltassék,ha ezen intés nem használna, jövő esztendőben ismét megintessenék, szőllőiknek jobban való munkáltatására, és ha ezen második intés sem használna szőlleje dob szó alatt ellicitáltasson, a bejövendő pénzből a költség lehuzattván a többi rész vissza adattassék. Második Czikkely A Szőllős - Gazdák úgy intézzék el víz-utjaikat, és árkaikat, hogy azok a szomszédoknak károssuk ne legyenek, a megyéket és víz-árkokat tisztán tartsák és a hol meg lehet a víz utakat úgy intézzék, hogy azok a kotsi-utra levezettessenek, azokból az akadályozó fákat kivágják, ne hogy a vízfentaroz- tattván a rendekbe becsapjon, és károkat okozzon, kűlömben a hibás gazda a kárnak és a költségek megtérittésében meg marasztaltassék, ha pedig megintettvén mégis nyakasságból kötelességét nem tellyesittené, az előbb kiszabott megmarasztaltatáson föllőt a kárnak egy negyed részével büntessen meg, melly büntetés a hegy-ládába tétessék. Harmadik Czikkely Minthogy pedig a tapasztalából tudva volna, hogy a közönséges szekérutak, mellyeket átallyában elszorittatni tilalmatatik, leginkább két okból romlanak, lször Mivel a partokon lévő fák, mellyek különben is az utakat, a széltől ingatattván veszedelemmel, és a partnak lerohanásával fenyegetik, az utakat nem hagyják kiszáradni nedvesen és lágyan tartyák. 2or Mivel az utcsinálok az utak fenekeit és oldalait ássák és vágják, és az illyen friss földet a sebessen folyó vizek és záporok annyszor menny szer elhordván, mélyebb és mélyebb gödröket hagynak magok utann annyira, hogy azok járatlanná téttetnek: -hogy tehát ezen rosznak ellene lehessen állani, köteles lészen minden gazda a régi útját megtartani, és senki magátol a Hegybíró hite és engedelme nélkül ujj utat vágni, és az útnak fenekét vagy oldalát ásni nem merészelje, a kárnak és költségnek megtérítésén kívül 24 ft vagy pálcza büntetés alatt. ~ a rósz utakat pedig az illető gazdák mindenkor egyet értvén úgy csinálják, hogy a nagyobb gödrökbe farinákat rakván és rekesztéseket fonyván töltség meg, a kisebb romlásokat pedig a partokról, melly eken semmi árnyékot tartó fát tartani szabad nem lészen, lehanyattandó földel hozzák helyre, ez mindazon által a szőllős-Gazdáknak, kinek partjárólföld hanyattatik le, tudttával történnyen meg, a kárnak eltávoztatásására. 113 Nemes 494
