Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)
Fuksz Márta: A Tolna vármegyei hegyközségi artikulusok és a Szekszárdi Közalapítványi Uradalom hegybéli rendtartása 1839-ből
hatósága alatt” a régi és újonnan telepített szőlők esetében nem beszélhetünk erős, régóta fennálló és jogaik megnyirbálása ellen „harcoló” szőlőhegyi közösségekről. Az írott források hiánya azonban nem jelentette a hegytörvények hiányát. Számos egyéb - gazdag szőlőhegyi tematikájú - levéltári forrás árulkodik arról, hogy a 19. század elején írásba foglalt szekszárdi artikulusok egyes cikkelyei egyrészt a közösséget irányító jogszokásként, másrészt az uradalom éves rendeletéiben már a korábbi években használatban voltak.36 A hegytörvények kiadásának időbeli vizsgálatakor figyelembe kell venni a Magyarországon egyre erősödő, újkori közigazgatás rendszer kiépülését, a vármegye szerepének megnövekedését. Természetesen a megyei rendeletek kiadásában jeleskedő vármegyék ülésein szintén a megye területén földbirtokkal rendelkező földesurak vagy megbízottai ültek. így a 18. század közepétől a Dunántúlon a földesúri rendeletekkel párhuzamosan megjelentek a szőlőhegyek rendjét szabályozó vármegyei rendeletek is. A megyei szabályozás - mondhatni - a szabályrendeletek kiadásának utolsó korszakában jelent meg, mikor a központi hatalom részéről is megjelent az igény az egységes, szabványosított hegytörvények kiadására, illetve a szőlőterületek növekedésével egyre több település hozta létre saját szabályrendeletét, melyet egyszerűbb volt egy egységes megyei rendeletből kialakítani. Somogy vármegye 1776-ban adta ki saját hegytörvényét, de ez nem jelentette azt, hogy egyes földbirtokosai már nem használták fel a korábbról származó Zala megyei hegytörvényt (1753). Ennek oka, hogy a jogaik kiterjesztésére törekedő azon földbirtokosok, akiknek Zalában is voltak szőlőbirtokaik, felhasználták a már kiadott és bevált rendtartásokat saját szabályzataik megalkotásához is.37 Az eddigi forrásfeltárások ismeretében Baranya vármegyéből a legelső ismert hegytörvény a megyei hegybéli rendtartás 1794-95-ből.38 Külön érdekes, hogy itt és Somogybán újra kiadták az országos, „újabb törvényekhez”-hez igazodó, tehát javított megyei statútumokat - előbbi megyében 1841-ben, utóbbiban 1847-ben - a már meglévő és gyarapodó számú uradalmi rendeletek mellett. Tolna megyében még nem került elő 1848 előtti megyei szabályozás.39 Fontos azonban megjegyezni, hogy a végső szentesítéshez mind az öt Tolna megyei uradalmi rendtartás esetében a vármegyei törvényszék és a közgyűlés hozzájárulására is volt szükség. A rendeletek megalkotásánál mindig figyelembe kellett venni az 1767-es úrbéri pátenst, máskülönben a Helytartótanács nem fogadta volna el. A vármegyei rendelet elmaradásának okát nem ismerjük. Az uradalmi rendtartások kései megszületése azonban azt jelezte, hogy mégiscsak igény és szükség volt törvényes, írott szabályozásra, melyet addig az évenként megjelenő uradalmi rendeletek oldottak meg. Végül a megyei statútumok kiadásának hiányát saját birtokán maga az uradalom pótolta. A TOLNA MEGYEI HEGYKÖZSÉGI ARTIKULUSOK IDŐBELI KÉRDÉSEI A legkorábbi írott források a 16. századból származnak, de a legtöbb forrás 18. századi kiadású, ám még a 19. század első felében is jelentek meg nagy számmal.40 A kutatás felső időhatárát 1848-ban állapítottam meg, tehát a feudális korszak politikai-történeti végpontját használtam időkeretként. Úgy gondoltam, hogy az 1848-as fordulat után bekövetkező változások kihatottak a szőlőhegyek jogi helyzetére, gazdasági állapotára, megváltoztatva azokat a kereteket, melyek előtte fennállottak. Természetesen a fordulat nem rögtön következett be. A szőlőbirtokok (hosszan elhúzódó) végleges 36 Később részletesen írok róla a források bemutatásával együtt. MNL TML Szekszárdi Közalapítványi Uradalom iratai. 37 ÉGETŐ-POLGÁR 2011, 33-34. 38 Jelen tanulmánynak nem célja a Baranya vármegyében talált szőlőhegyi rendtartások forráselemzése, csupán a dél-dunántúli vármegyéket érintő összehasonlításra törekszem. 39 A kutatás folytatása során erre még van lehetőség. 40 ÉGETŐ 2001, 2002; ÉGETŐ-DOMINKOVITS 2004; ÉGETŐ-DOMINKOVITS-IFJ. HERMANN 2006; ÉGETŐ-POLGÁR 2011. 473
