Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)
Fuksz Márta: A Tolna vármegyei hegyközségi artikulusok és a Szekszárdi Közalapítványi Uradalom hegybéli rendtartása 1839-ből
A WOSINSKY MÓR MEGYEI MÚZEUM ÉVKÖNYVE ♦XXXVIII. (2016) 467-502. FUKSZ MÁRTA A Tolna vármegyei hegyközségi articulusok és a Szekszárdi Közalapítványi Uradalom hegybéli rendtartása 1839-ből A hegyközségekkel és a hegytörvényekkel foglalkozó történeti-néprajzi, forráselemző kutatás egészen későn, az 1980-as évek elején indult el.1 A szervezett munkát a Néprajzi Kutatóintézet munkatársa Égető Melinda indította el. Az elkövetkező három évtizedben a téma időbeli és térbéli határait kiterjesztve óriási mennyiségű hegyközségi törvény állt a kutatók rendelkezésére. A tematikában szintén jelentős változást hozott, hogy a hegyközségi törvényekhez szorosan kapcsolódó más jellegű forráscsoportokat is felhasználtak az eredmények publikálásánál. A történeti-néprajzi vizsgálatok számára szintén fontos információkkal bírtak a szőlőhegyek telepítését, létrehozását összefoglaló szerződések (kontrakusok), a szőlőbirtokokkal kapcsolatos tulajdonosváltások vagy a peres ügyek iratai. A „hosszútávú” munkának és a levéltári szakemberek bevonásának köszönhetően több tematikus kötet is megjelent vármegyénként feldolgozva egy adott szőlőbirtok vagy terület hegyközségi szabályzatát.2 Mindeközben a nagyszámú forrás lehetőséget adott a szabályzatok térbeli és időbeli változásának, avagy hasonlóságainak feltárására. A 2000-es években egy OTKA pályázat keretében3 tervben volt többek között Baranya és Tolna megye egyházi és állami levéltárainak átvizsgálása és a hegyközségi törvények elemzése, forrásközlő publikálása is. Baranya megyében a források kisszámú volta miatt nem történt meg az önálló kötet kiadása, de a kutatás eredményeképpen előkerült Baranya vármegye hegybéli rendtartása (1794/95) és Pécs szabad királyi város szőlőhegyeinek szabályrendelete (1804).4 Tolna megye azon területek közé tartozik, ahol viszonylag későn adtak ki a szőlőhegyekre vonatkozó szabályzatokat. A Tolna Megyei Levéltárban található a bátaszéki (1809) és györkönyi (1811) uradalom hegyközségi törvényének5 forrásközlő elemzésével és publikálásával már régóta adós volt 1 Természetesen egy-egy helység hegyközségi törvényének - részleteiben vagy egészben történő - publikálására, elemzésére volt példa, de a hegyközségi artikulusokat vizsgáló összefogott kutatás még nem történt. 2 A teljesség igénye nélkül Dunántúli vármegyéinkből: Győr, Sopron, Vas, Zala, Veszprém és Somogy vármegyékből. ÉGETŐ 2001, 2002; ÉGETŐ-DOMINKOVITS 2004; ÉGETŐ-DOMINKOVITS-IFJ. HERMANN 2006; ÉGETŐ-POLGÁR 2011. 3 ÉGETŐ 2008, 88. 4 Ezúton szeretném megköszönni Borsy Juditnak, a MNL Baranya Megyei Levéltár munkatársának segítségét. Borsy Judit a hegyközségi artikulusokat kutató csapat tagjaként, volt szíves rendelkezésemre bocsátani az általa megtalált, publikálatlan Baranya megyei forrásokat a témával kapcsolatban. 5 Bátaszék: MNL TML Közgy. ir. 10:33/1811. és Györköny: MNL TML Közgy. ir. 4:15/1814. Ez úton szeretném megköszönni Rúzsa Évának, a MNL Tolna Megyei Levéltár munkatársának a kutatásban nyújtott szíves segítségét. 467
