Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)
Balázs Kovács Sándor: „Pöstyénben sok nevezetes esmeretségeket tettem.” A tolnai köznemesség fürdőélete a reformkorban
Fényes írta róla 1847-ben: „A Császárfördő, legrégibb s legnevezetesebb az említett 5 közt. A rómaiak idejében ’aqua calidae superiores” név alatt volt ismeretes. A törököknek hasonlóul kedves fördőhelyük volt itt, Werner szerint Mahomet basa ide egy török-barát (Dervisek) monostort is épí- tetett, s ide most is történnek évenkint még Persiából is látogatások. Ezen ásványos vizek a vizeletet különösen hajtják s a kigőzölgést elősegítik. Egyébiránt a Császárfördő leginkább használ a vizeltet-hólyag nyavalyáiban, csuzban, máj és lépdugulásokban, s az innen eredő gyomor-gyengeségekben aranyérben, kólikában, álmatlanságban. Ott pedig, hol a nyavalya tiszta gyengeségen vagy öregségen alapszik, semmi foganatja nem tapasztaltatott. Melegsége az italra használt forrásnak 46 foknyi, s a többiek valamivel még ennél is melegebbek.333 A budai Császár-fürdőbe könnyen eljutottak a tolnai középnemesség tagjai, hisz gőzhajóval egyszerűen felutazhattak, használták is ezeket a fürdőket. A Csapó család minden tagja járt ide. Csapó Ida írta apjának 1838-ban, hogy hallott édesanyja betegségéről és hogy a Császár-fürdő és a dunai fürdők használnak neki.334 Csapó Dánielnek is reumatikus fájdalmai voltak, ezért ő is a budai fürdőket használta, lánya javasolta neki, hogy flanel ruhát tegyen rá a fürdések mellett.335 A reformkori Pest és Buda fürdői jelentős forgalmat bonyolítottak le. „A legnagyobb népszerűségnek örvendő, Császár fürdő, melynek 64 szobája volt, mindig is fontos helye volt a reformkori társaséletnek. Vasárnaponként a vendégsereg gőzhajókon, társas-kocsikon és omnibuszokon rándult ide. A vendégeket jó hírű kávéház várta, táncterem és sétatér’.’336 1844-ben a Honderűben jelent meg a „Császárfürdői levél” című írás színes képet fest az előkelők e kedvelt találkozó helyéről. „Bejutva, szép oszlopfolyosó környezte épületben találjuk magunkat, mellynek udvarán néhány gyönge facsemete, és virág áll, alattuk pedig le sföl sétál az egészséges nép, mert a valódi betegeket csak korán reggel láthatni hálóöltönyökbe burkoltan. Legtöbb ember a kút körül hemzseg töltve magába, segít, nem segít, annakforró vízét. Az udvar közepén egy másod ízben új „Kioszk” áll. Egy fagylalda előtt zenészek gyakorolják magukat a sivításban műszereiken, mi jelenleg Ronconi337-hangokhoz szokott füleinkre éppen olly kellemesen hat, mint zsebeinkre szakadatlan kéregetése a zeneművészeknek” Továbbá arról panaszkodik a levél, hogy az emeleti erkélyen - mely a Császár fürdői kéjhely felirattal csalogatja a vendégeket - csak egy rokkant, lepusztult zongora van, a vendéglőben pedig „locspocs” ételeket szolgálnak fel.338 333 FÉNYES II. 1847. 214. 334 MNL TML Csapó család iratai - Csapó Ida levele apjához Villa Ciotta, 1838. június 23. 38. doboz, 36. pali. - „...minekutána az orvosaim a Budai Császár fördöt, és azon víznek italát egészségemnek helyreállítására elkerülhetetlen szükségesnek tanácsolták, ennek következésében f. holnapnak 17dik azonfördöben három vagy négy hétre megyek...” - MNL TML: Csapó család iratai - Eklér József levele Csapó Dánielhez, Székesfehérvár, 1832. június 9. 50. doboz, 147. pali. 335 Egyéb érdekes gyógymódokat is ajánlott apjának. „Hogy utóbbi fördései által a fájdalmak nevekedtek szomorú szível értettem - ha bár Havas Úr azt a fördönek kiszívó és így segítő ereinek nézni látszik. A napokban egy Úr ebédelt itt (volt k. tiszt) - igen erős egésséges ember most 45 esztendős - ő beszélte a nélkül hogy tudta volna Kedves atyám baját -hogy a 13 holnapig a legszörnyűbb fájdalmakat szenvedett volt, a nélkül hogy valami segített volna -egyfájás által a ki a fölső tzombol lefelé a térdnek terjedt el 140 pi- otzát - köpözést -flastromokat - Angliábul hozatott híres magnit-papirost haznált (a ki az fájás részhez ragadott) - hideg - meleg fürdőket - minden kigondolhatot ezen hoszú időben - őpróbálta. Beyer Úr (magyar ember) anyira volt elszánva, hogy ő amputatiot sem bánt volna, ha azt javasolták volna, - ő éjjel soha nem aludt, némely orvosság használt egy időre, de viszajött a fájás megint, ekkor egy seborvos mondotta nékie, hogy próbálna meg az animális fürdőket - és az 5dik használás után vége volt a fájásnak és az olta - már annak 6 esztendeje van - folyvást tellyesen egésséges. En még errül soha nem hallottam. Beyer úr egy szobát fogadót egész közel a mészárszékhez -az az a hellyhez holl a marhát le vágják. Amint az ökröt levágták azon melegen - a szenvedő részre rakták a patzalt - ennek pedig belső részét. Mondja Beyer úr, hogy a szenvedő tag szörnyű izadásba jönn, és hogy a sokféle füveknek a mellyek a patzalban vannak különös szaguk és erejük van. Az olta itt már sokan gyógyultak meg ezen mod szerint, és töbek közt egy kis fiú, a ki születése olta a köszvénytől eszve huzva - még 7 esztendős koráig a lábain nem álhatott. Reményiem hogy erre szüksége nem fog lenni Kedves Atyámnak - minden essetre meg írtam, talán Gindlyné öcsémnek is jó lehetne’.’ - MNL TML Csapó család iratai - Csapó Ida levele apjához Villa Ciotta, 1838. szeptember 14. 38. doboz 36. pali. - „A fördő után Pestrűl mikor fordulnak hazafelé? Július dereka vagy vége, én akkor férjemel Pestre jőnék, ott Paly is egy két napot maradna, és ő Posonyba, én Tengelitzre mehetnék, a hol engem férjem Septemberig hagyna - és akor értem le jöne." - MNL TML Csapó család iratai - Csapó Ida levele apjához Pozsony, 1839. június 16. 38. doboz, 36. pali. 336 ANTALFFY 1982,122. 337 Giorgio Ronconi (1810. Augusztus 6. - 1890. Január 8.) énekes, bariton. Milánóban született. 338 Idézi: CSIFFÁRY 2004, 86. 457
