Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)

Balázs Kovács Sándor: „Pöstyénben sok nevezetes esmeretségeket tettem.” A tolnai köznemesség fürdőélete a reformkorban

ülheték. Itt is a legjobb táncosné címmel tisztelnek meg. A cotillont Szekrényessy kérésére Csúzy lejté elő...Tánc között mindig mondá, első szabály a táncos szemébe nézni - néha a hangászkarhoz közel betöltém kívánságát, azonbam megvallom ritkán, mert risquirozám hogy a felforró indulat öt tac- tusból kihozza, hogy a kiejtett „Ah!”-ot hallják, hogy a keblére szorítást látják. Ugyan különbözők báli udvarlóim! Schmerzing (Schmerzing Tádé báró230) meleg galant, csak engem látó azonban mellette szorosan étiqettre-re néz, szerény, még kézszorítást sem merénynyel, Rónay (Rónay Móric231) kokett, mint azon tánc, melyben legfőképp kitüntetetfigyelemmel van irántam spillantásaival, szépségével akar meghódítani. Igaz, nagyon szép, Miksámhoz hasonlít... Azonban egy váratlan udvarlóm támadt. Ma délben láttam egy négylovas hintát érkezni. Resi mondá egy fiatal úr, kit a konyha feletti szobába vezettek. Este egyszerre egy „jó estét” kapok. Hátranézek - ott Gludovácz Pepi (Gludovácz József232). Többé nem is távozott; valamennyiszer leültem, ő mellettem állott. Igen udvarias vala, társalkodása igen kellemes. Természetes, hogy ezen declaré udvarlás igen feltűnt. Vojnitsékkal233 egyszerre távoztunk. Midőn az ajtóhoz érünk, mondám Szekrényessyhez: „Kérem nyújtsa karját. Ezt ő ki nem kerülheté, s én, egész természetesen szorosan anyám mellett maradtam. Pintér (Pintér Mátyás) oldalamon haladott. Igen jól mulattam. Oly valami boldog érzés járja át minden tagjaimat’.’234

Az 1825-ös kezdet után néhány évig csend volt, hiszen Anna Krisztina egy év múlva már férjhez ment, a kisebbik Anna pedig még nem érte el az eladósort. Az 1831-ben újra indult báli sorozat - szerencsére csak egy évre - 1834-ben megszakadt. Július 26-án kigyulladt a fürdőtelepi épület: a nagy készülődés közbeni szaladgálás miatt a konyhában a szakács a zsírt öntötte a tűzre, és a fellobbanó láng belekapott a zsíros üstbe. Ettől akkora tűz lett, hogy leégett az egész Horváth- és további két ház, a Nagyvendéglő, az Ó-fürdőház, de még a fák nagy része is.235

Előzmények nélkül a füredi fürdőtelepen az 1810-es évek közepén elkezdődött a színjátszás Balatonfüreden. A divatos európai gyógyfürdők közül Karlsbadra, Pyrmontra236 és Baden-Baden- re237 irigykedve tekintettek a feltörekvő gyógyhelyek, amiatt is, hogy kőszínházaikban színvonalas

230 A poroszországi származású báró Schmerzing Gottlob-Friedrich cs. kir. altábornagy (1738-1793) fia volt báró Schmerzing An- tal-Hannibál cs. kir. kamarás és huszárőrnagy (felesége nagyjeszeni Jeszenszky Anna) 1827. évi országgyűlésen nyer honfiúsítást, már korábban feleségül vette Jeszenszky Annát, és 1820. július 26-án született báró Schmering Tádé, aki 1848 előtt a m. kir. kancelláriánál fogalmazóként szolgált. A Balaton mellett voltak birtokaik. - NAGY X. 1863, 90.

231 zombori Rónay Móric (1813-1890): Torontál megye al-, majd főjegyzője, 1848-49-ben alispán. A bécsi kancelláriában 1781. augusztus elsején tartott árverésen a zombori uradalmat, a határához tartozó Dédenszeg és Ladány pusztával Oexel Mátyás József nagyszentmiklósi sörgyáros, német nemes vásárolta meg. Az Oexel család nemességét Magyarországon 1714. május 10-én, Torontóiban 1791. augusztus 23-án hirdették ki. Nevüket 1839-ben változtatták Rónayra zombori előnéwel. - NAGY IX. 1862, 762.

232 petőházi.Gludovácz család 1706. július 25-én nyert címeres levelet János és fivére, András, melyet 1707. március 27-én Sopron megyében hirdettek ki. János fia, Ferdinánd, a kőszegi révnél volt vámszedő, átköltözött Baranya megyébe. Az ő kezükön a birtok megfogyatkozott, úgy hogy József 1843-ban már csak Polányban birtokos. János pedig haszonbérlő lett. József (az örökhagyó), ki anyja, a lengyeltóti Lengyel családtól nagy örökjogot nyert. Bertalan Juliannának és Gludovácz Ferencnek, a társszerző András fiának volt a fia, részben az akkori fejérvári custodiatus birtokában volt mernyei uradalomban, részben szentgyörgyi Horváth Zsig- monddal másutt fekvő bérletekkel óriási vagyont gyűjtvén, visszaszerezte nagy részét az egykori somlyai Fajszy jussnak és abban végrendeletileg a Gludováczokat és nővérének, Magdolnának, Márffy Istvánnénak gyermekeit részesítette. - NAGY III. 1858,415- 416.; CSÁNKI é. n. 616.

233 bajsai báró Vojnits család: A család Dalmáciából származik. 1714-ben a szabadkai helyőrség lajstromában Miklós, András, József, Péter, Illés és Lukács szerepeltek. Lukács 1724 és 1734 között már hadnagy. 1737-ben István határőrségi zászlótartó. István Szabadka város felszabadítása körül szerzett érdemeiért, János testvérével és gyermekeivel együtt 1741. október 28-án Mária Teréziától címeres nemes levelet nyert. István 1743-tól Szabadka város főbírája, János pedig tanácsosa. István fiai: Lukács, aki 1734 és 1743 között határőrségi hadnagy, továbbá András, Jakab, József, Simon és Mihály, 1759. január 14-én megvásárolták a Zákó családtól Baja község felét 13 ezer forintért, de a királyi megerősítést és a bajsai előnév használatát csak 1793. december 16-án kapták meg. András fia, Fábián 1790 körül Bács megye fószolgabírája, utóbb táblabíró, majd 1801 és 1819 között másodalispán. 1805-ben és 1807-ben a pozsonyi országgyűlésen a megye követe. Unokatestvérei: Antal, szintén alispán és Lőrinc táblabíró. Testvérük, József megyei esküdt. A család tagjai tevékeny részt vállaltak a megye életében. Nevezetesebb még Barnabás (Szabadka, 1808-1886. május 5.) szolgabíró (1829), 1844-től országgyűlési követ, 1845-től főszolgabíró, kinek felesége Perczel Etelka (Bonyhád-Börzsöny, 1807. november 1. - Szabadka, 1861. június 20.) Vörösmarty múzsája volt. - BOROVSZKY é. n./a, 600-601.

234 KATONA 2002/b, 143-145.

235 HORVÁTH 1999,

236 Pyrmont: település Németországban, Alsó-Szászország tartományban. Az ugyanilyen nevű fejedelemség fővárosa, az Emmer és a vasút mellett, a Bomberg lábánál, erdőkkel körülfogott völgyben, ásványvíz-forrásokkal és látogatott fürdőkkel, a Waldecki fejedelemkastélyával. - PALLAS XIV. 1897,300.

237 Baden-Baden: Híres fürdőváros Németországban, Baden-Württemberg tartományban, az ország délnyugati részén, az Oosa folyó

440