Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)

Balázs Kovács Sándor: „Pöstyénben sok nevezetes esmeretségeket tettem.” A tolnai köznemesség fürdőélete a reformkorban

veket oldottak fel. A fürdéshez hozzátartozott az evés-ivás, a zeneszó is. A kényesebb kuncsaft a fürdőben hajat is mosathatott - ez a korabeli kalendáriumok szerint hetente egyszer volt ajánlatos. A fürdőszemélyzet borotválást is vállalt, emiatt a hivatalos borbélyok és a fürdőmesterek között gyakran tört ki háborúskodás.37

A fürdő legfontosabb szolgáltatása még is a gyógyítás volt. A fürdőmester értett a sebgyógyításhoz, a köpölyözéshez, az érvágáshoz, a purgáláshoz s a többi. A fürdő nem más, mint „az egész testnek vagy csak egyes részeinek valami folyadékba mártása oly módon, hogy annakfelülete evvel rövi- debb-hosszabb ideig érintkezésben maradjon’.’38 A folyadékot gázok és gőzök (légfürdők, gázfürdők) vagy Szilárd anyagok (homok-, iszapfürdők) is helyettesíthetik. A folyadékokat hulló cseppekben vagy áramló sugár alakjában is „felvitték a test felületére” (esőcseppfürdők, zuhanyok, Ieöntések). A fürdők alkalmazási módjaik szerint lehetnek teljesek, amikor az egész test a fürdőben van, és lehetnek részlegesek, vagyis helyiek. Az utóbbiak ismét lehetnek félfürdők, mikor csak az alsó test felet és az alhasat mártották be a vízbe, s a lábak kint maradtak, s lehetnek kar-, kéz-, lábfürdők is. Anyaguk szerint megkülönböztettek egyszerű vízfürdőt és gyógyszeres fürdőt. Ez utóbbiak sókat (ásványos fürdők, sósfürdők, égvényes, alkáli fürdők), növényi anyagokat (fenyő-, maláta-, mustárfürdők) vagy állati anyagokat (hangyás fürdők) tartalmazhattak. Hőmérsékletük szerint a fürdőket + 15 Celsius fok alatt hidegnek, 15-22 Celsius fok között hűvösnek, 23-27 Celsius fok között langyosnak, 28-32 Celsius fok között melegnek, 32 Celsius foktól felfelé forrónak nevezték.39

A fürdőkben végzett gyógyítás egyik formája a köpölyözés volt. Ezt általában minden betegség gyógyítására alkalmazták. A köpölyözés helyi vérelvonást jelentett, amellyel a gyulladásokat kezelték. Egy harang alakú üvegbúrával végezték, amelyet előzőleg felmelegítettek. így amikor ráhelyezték a testre, a levegő kihűlése során vákuum keletkezett. A búra mozgatásával a vákuum alaposan megszívta a gyulladt részt. Véres köpölyözésnél a bőrt a köpöly alkalmazása előtt átmetszették. A gyógykezeléshez bükkfából csináltattak köpölyöző széket. (A fürdőorvos végezte.)40

KÜLFÖLDI FÜRDŐHELYEK Karlsbad

A magyar nemesség a 19. század elején még a határainkon túli fürdőhelyeket helyezte előtérbe. Nyaranta meglátogatták ezt vagy azt a fürdőhelyet, elsősorban a Habsburg Birodalom országainak üdülőhelyei voltak népszerűek. A csehországi Karlsbadban gyakran megfordultak a Bezerédjek, de Csapó Idáék41, sőt megyénk főispánja, gróf Apponyi Antal42 is családjával. Csapó Ida írta apjának:

37 CSIFFÁRY 2004,18-19.

38 CSIFFÁRY 2004, 101-104.

39 CSIFFÁRY 2004,101-104.

40 LICHTNECKERT 2007, 87.

41 Csapó Ida írta apjának: „Egésségünk most jó folyvást, de az Uramnak most mindég ottyan sok dolga van, hogy néki jobban kívánom mint magamnak, hogy egy Kiss jó levegővel éljen az jövő nyáron, egyszer említette hogy Károlyfürdőben mén megint, de szint olly jó fog nékie lenni az hazai levegő’.’ — MNL TML Csapó család iratai - Csapó Ida levele apjához, Becs, 1828.április 9. 38. doboz, 36. pali. — Tagyosi Csapó Ida, (Tengelic, 1807. augusztus 31. - Tengelic, 1856. november 16.): Szülei: Csapó Dániel és Gindly Katalin. 1824. május 25-én Kajdacson házasságot kötött nemeskéri Kiss Pál cs. kir. kamarás, udvari tanácsossal, később Fiume és a dalmát tengerpart kormányzójával. Élénk társasági életet éltek és nagy házat vittek Bécsben és Fiúméban, melyben megfordultak a kor társadalmi és politikai életének főbb szereplői. Palotájában fogadta XVI. Lajos francia király leányát, az Angouleme-i hercegnőt, Kossuth Lajost, Széchenyi Istvánt. Fiúméban Asilio de Caritas-t, szeretetházat alapított, melynek dísztermében arcképe függött. A baracsi iskola és templom, a miszlai kisdedóvó és a legtöbb hazai jótékony és tudományos intézménynél tett alapítvánnyal megörökítette nevét. Fiume róla nevezte el egy négy árbocos hajóját. A szabadságharc kitörésekor férje elhagyta kormányzói állását és hazatértek birtokukra, Miszlára és Tengelicre. 1841-ben Carolina Auguszta császárné a „csillagkeresztes főnemes hölgyek” sorába emelte. - CSAPÓ GY. - CSAPÓ Z. 1985. 26; CSAPÓ é. n.

42 A főispán 1810. június 20-án Karlsbadból keltezett levélben nevezte ki Csapó Dánielt lótenyésztési felügyelővé. - MNL TML Csapó család iratai - gr. Apponyi Antal levele Csapó Dánielhez Karlsbad, 1810. június 20. 46. doboz 96. pali. - nagyapponyi gróf Apponyi Antal György (Pozsony, 1755. december 4.-Bécs, 1817. május 17.): császári királyi kamarás, valóságos belső titkos taná412