Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)
Balázs Kovács Sándor: „Pöstyénben sok nevezetes esmeretségeket tettem.” A tolnai köznemesség fürdőélete a reformkorban
A nem munkával töltött idő felhasználási formáinak - szórakozás, játék, ünneplés, utazás - jelentősége az ember életében vitathatatlan. A munkában elfáradt testnek és léleknek, az izomzatnak és az idegrendszernek egyaránt szüksége van pihenésre, felüdülésre. Azonban azok az egyéni és közösségi tevékenységek, melyek a nem munkával töltött idő alatt zajlanak, egyben olyan társadalmi és kulturális folyamatok színterei is lehetnek, mint a nevelés, a nevelődés, illetve a különböző azonosságtudat formák építése, illetve megerősítése.19 Szemléleti változásnak kellett következnie és kordivatnak hódítania ahhoz, hogy a 19. század első felének Magyarországán a földbirtokosok fürdőlátogatásra szánják idejüket, s lemondjanak arról, hogy az aratás vagy a cséplés teljes folyamatát otthon felügyeljék. A fürdőéletet arisztokraták és uralkodók kezdeményezték, de a polgárság intézményesítette. A rendszeres tisztálkodás, vagy az egészség megőrzésének, megtartásának is bevett módja volt a fürdés, a szabadban való fürdőzés vagy az ismert fürdőhelyek felkeresése. A Kárpát-medence kedvező természeti adottságainak köszönhetően a Magyar Királyság területén már a középkortól számos hévízforrást ismertek és használtak. A korabeli levelek, visszaemlékezések, naplók arról tanúskodnak, hogy a gyógyfürdők, hévizek látogatása a mindennapi élet központjai voltak. Családi tradíciók kötődtek egy-egy fürdőhelyhez, amelyet vagy maguk „kúrálása” vagy a jó társaság és a jó időtöltés kedvéért kerestek fel.20 Sokat fejlődött az orvosi eszközpark és a szakmai tudás is, ami szintén alapját adta a korabeli fürdőélet növekedésének. A természettudomány terén a 18-19. században valóságos robbanás következett be. Hozzájárult ehhez a felvilágosodás gyorsan terjedő emberközpontú szellemisége, valamint a romantika is: a természet-közeliség, a racionális gondolkodás segítette a fürdőorvoslás kialakulását. Az orvostudomány is sokat változott, hiszen olyan új ágazatok jelentek meg, mint például a balneológia, a diagnosztika s a többi. Megjelent a fürdőorvos státusza, amelyet a korabeli szakmai közvélemény sokáig nem annyira akadémiai szakterületnek, mint inkább csak egy mesterségnek tekintett. Viszont a korral együtt kellett haladni, vagyis egyre több fürdőorvosra volt szükség. A kezdetben lenézett mesterség pár évtized alatt elismert szaktudománnyá vált.21 A 18. század végén elsősorban pénzkérdés volt, hogy ki engedhette meg magának a fürdőhelyre való utazást, de a fő probléma ugyanaz maradt a 19. század közepén is: utazni lassú volt és kényelmetlen. A felduzzadt igényekkel együtt azonban a lehetőségek is nőttek. A felvilágosult abszolutizmus eszmerendszerébe beleillett az állam lakosságának egészségét szolgáló gyógyfürdők intézményének közkedveltsége, és az ehhez kapcsolódó üzleti forgalom bevétellel kecsegtetett. A fontos kereskedelmi útvonalakat behálózó állami, valamint a magánpostakocsi-járatok révén könnyebb volt utazni, ami olcsóbbá is vált. A kevésbé frekventált helyekre azonban, ahová ezek a rendszeres járatok nem közlekedtek, továbbra is saját pénzen bérelt kocsival kellett elindulni, ami nem egy fürdő fejlődésében okozott végzetes törést.22 GYÓGYFÜRDŐK A magyarországi gyógyfürdők fejlődésének talán a legtöbb nehézséget a feudális megkötöttségek okozták. A fürdőhelyek és környékük legtöbbje magántulajdonban volt, s csak a mindenkori tulajdonostól függött, milyen mértékben használják ki. Ha csak egy intézmény (például a kamara vagy egy apátság), vagy csak egy család tulajdonában maradt a gyógyhely, akkor még aránylag könnyű volt a helyzet. Ha azonban a közbirtokosság gyakorolta fennhatóságot, mindig akadtak nehézségek valaki részéről. A gyógyforrást akár világi (például Pöstyén), akár egyházi (például Balatonfüred), vagy akárcsak városi (például Bártfa) volt, kivételesen irányította közvetlenül a fürdőéletet a tulaj19 BALÁZS KOVÁCS 2013, 310. 20 VÁRKONYI1993, 114. 21 KOSA 1999, 22-23. 22 KATONA 2009. 408
