Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)
Gaál Zsuzsanna: Egy perc margójára. Törvényes és természetes gyerekek a Bezerédj családban
bízott fiatalembert, ki nem akart hajolni és mikor végre férjem keményen reáparancsolt, hogy a leánynyal egybekeljen, a mivel saját és az elesett becsületének tartozik, -földre borult és férjem térdeit átkulcsolva kérte a felmentést ily jövendő sors alól. Ártatlan szülőinek fájdalmára gondolva szívem megesett rajta, de férjem nem tágított és szavával is kötelezte magát a podestának, mert 24 óra alatt már az egész város csak erről beszélt és nyilván követelték, hogy a magyar gavallér adjon, satisfactiót az olasz polgárlánynak. Csak annyi idő maradt, míg a Bécsben tartózkodó apát mindenről értesíteni lehetett, ki bárha kétségbe esve mégis férjem véleményét osztotta. Néhány hét múlva tehát megtörtént a gyászos esküvő Tersato-kápolnában, senki sem tudott róla. Az ifjú férj a ceremónia után azonnal egyedül eltávozott, nem is pillantva többé nejére. Tőlünk elbúcsúzva Zágrábba ment, onnét készülve nagy indiai utazásra. Még egyszer írt Bécsből, szép összeg pénzt deponálva a guberniumnál a várandó gyermek számára, mit a büszke patrícius haraggal visszautasított.”83 Kisebb vagy legalábbis másfajta kockázattal járt, ha a férfi férjezett asszonnyal kezdett viszonyt. Egy ilyen típusú kapcsolat nem kívánt következményeit viselte példánkban Bezerédj Katalin, akinek végletesen megromlott a viszonya férjével, a család pedig egyezségekkel próbálta a botrány kirobbanását megakadályozni. De ide citálhatunk az előbbinél nevezetesebb esetet is. Batthyány Lajos sógornőjével, Zichy Karolinával, férjezett Károlyi Györgynével folytatott tartós viszonyt, kapcsolatukból leánygyermek született, akit Károlyi névre kereszteltek. Végül 1850-ben Zichy Karolina közös megegyezéssel nem el-, de külön vált férjétől, emigrált, előbb Itáliában, majd Svájcban élt, ahol egy időre összeköltözött Klapka Györggyel. Csak 1882-ben, férje halála után jött vissza Magyarországra.84 Tanulmányunkban a törvénytelen gyermekek két típusát mutattuk be, melyek helyzetüket tekintve alapvetően különböztek egymástól. A házasságon belül, de nem a férjtől származó természetes utódok jó eséllyel a vér szerinti gyermekekkel azonos elbírálásban részesültek. Több okból is. Egyrészt ilyen irányba hatott a látszat fenntartását, a botrány lehető elkerülését sugalló társadalmi környezet, másrészt az egyház állásfoglalása, mely csak kivételes esetben fogadta el, hogy nem a férj a házasság keretein belül fogant gyermek apja. Más volt a helyzet a házasságon kívül született gyermekekkel. Ők csak nagyon ritkán válhattak a család tagjává, s akkor is csak korlátozott jogokkal. Bezerédj Antal törvénytelen gyermekeit Kálmánt és Jánost, mint láttuk, a család befogadta, nagyanyjuk saját házába hívta őket, nevelésükről gondoskodott, a gyámapai teendőket pedig neves középbirtokosok vállalták. A család ahhoz is hozzájárult, hogy a Bezerédj nevet viseljék, s ehhez királyi hozzájárulást szerezzenek.85 Afelől viszont már kétségeink vannak, hogy ezt tényleg sikerült-e megszerezni. A tankönyvíró Frank Ignáczot idézzük újra, aki a „vérhiba váltságárul” a következőket írja: A köz- igazság körében foganatos lehet a királyi engedelem [...] melly két féle: 1) vérszenny eltörlése, de ez már felesleges,86 2) A törvényes vér ség megadása, ez pedig királyi adomány volna; és az ősi javakra nézve más törvényes örökösök vagy nem létét, vagy azok megegyezését kívánná” A Bezerédjek viszont - mint láttuk - kategorikusan elzárkóztak attól, hogy ősi jussukból akár a legkisebb darabról is lemondjanak. Kálmán és János a szűk családnak tagjaivá váltak, a vérségének viszont nem. A törvénytelen gyermekek helyzete az évszázadok alatt valamelyest változott. Jól írja le ennek jellegét Bezerédj István az 1834-ben az országgyűlés kerületi tábláján tartott hozzászólásában. „Az előítéletek sötét századaiban szégyenfolt, mindenféle polgári jogokbóli kizárás és ezerféle rossz volt az, mit nekik a társadalom osztályrészül juttatott. Lassan-lassan azonban gondoskodni kezdtek felőlük «a haladott kornak szelídebb erkölcsei», lelenczházakat alapítottak, megszüntették a becste83 CSAPÓ é. n. 29. 84 NYÁRY 2015. http://index.hu/tudomany/tortenelem/2015/10/06/batthyany_ket_asszonya/ Letöltés:2017. márc. 28. 85 Lásd 4. számú melléklet. 86 II. József az 1786-ban kiadott házassági pátensben, illetve a polgári törvénykönyvben, eltörli a vérszennyet, amit a protestáns egyház is elfogadott. - TÓTH 2000, 90. 386
