Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)
Gaál Zsuzsanna: Egy perc margójára. Törvényes és természetes gyerekek a Bezerédj családban
Más kérdés viszont az, hogy az egyezség tartalmának megformálásában ki, milyen szerepet játszott. A történetnek az egyik lehetséges olvasata az, hogy a megegyezést unokái érdekében elsősorban Gindly Zsófia szorgalmazta, aki gyermekei örökrészét megkurtítva, juttatott a Ferenczy gyerekeknek az anyjuk után járó osztály értékében donátiót. De nem zárható ki egy másik értelmezési lehetőség sem. Nevezetesen az, hogy Bezerédj Ignácz saját, illetve testvéreinek érdekeit képviselve bizonyos értelemben méltánytalanul járt el a Ferenczy árvákkal. Az ő kezdeményezésére került be a szövegbe a törvénytelen születésre vonatkozó utalás71 * *, ami jogi értelemben nagy valószínűséggel nem állta meg a helyét. Frank Ignác művéből idézünk. „Törvénytelen az is a’ ki férjes asszony, de nem férjétül szült. Azonban illyen mondásnak tellyes bizonyítása kívántatik, mert egyébként kárhozni senkit sem lehet. Sőt ha az aszszony maga ellen vallana, és bűnére megesküdne, az is csak néki magának ártana, nem a’gyermeknek, mert becstelen tanú vallása nem bizonyság. Azért apja a’ gyermeknek, a’ kiférje az annyának, mindaddig csak lehet. [...] De a férj hosszas távul-létében, mikor a lehetőség is megszűnik, ugyanott szűnik a törvény oltalma is’.172 Amennyire biztosnak vehető, hogy Ferenczy Zsófia és István nem Ferenczy Antaltól származtak, ugyanilyen valószínűséggel állíthatjuk, hogy a jog szerint mégis törvényes születésűeknek számítottak. A fentieken kívül azért is, mert Ferenczy nem emelt kifogást az ellen, hogy mindkét gyermeket az ő nevére kereszteljék meg. Mindezek fényében, könnyen elképzelhető, hogy Bezerédj Ignác tényleg nyomást gyakorolt uno- kaöccsére az okmány aláírása érdekében, választás elé állítva: „Hogyha reá nem állok kívánságokra, semmi nélkül maradok, és tsak birtokon kívül törvénykedhetem ellenük’.’73 Hogy ezek a mondatok ténylegesen elhangzottak-e, vagy ügyvédi tanácsra húsz év múlva szövegeződtek-e meg, azt ma már eldönteni nem lehet. Mindenesetre a per folyt a maga hosszú útján, részítéletekkel, majd a bírósági szervezet átalakulása miatt újrakezdett tárgyalásokkal. 1842-ben viszont született egy fontos, peren kívüli egyezség az érintett három ág egyikével. Ifj. Bezerédj István rábeszélte apját és testvérét, hogy teljesítsék Ferenczy István követelését, és írjanak alá egy 19 ezer pengő forintról szóló kötelezőt. Ehhez nem kevés meggyőző erőre lehetett szükség, hiszen gondoljuk csak meg, id. Bezerédj néhány éve még kifogást emelt az ellen, hogy Zala vármegye rokonának kiadja a nemességéről szóló igazolást. Ifj. Bezerédj István a reformnemzedék kiemelkedő alakja, elkötelezett filantróp, aki hitt egy, a rendinél igazságosabb berendezkedésű társadalomban. Világnézetét híven tükrözi, hogy örökvált- ságot kötött jobbágyaival, és ő volt az első önként adózó nemes az országban. Eszméi érdekében tehát szerzett jogokról és javakról is kész volt lemondani. Ez az attitűd azonban közel sem volt általános, a konkrét ügyben saját, legközelebbi hozzátartozóit kivéve, senkit sem sikerült meggyőznie, Ignác és Ferenc ága továbbra sem volt hajlandó a megegyezésre. A Ferenczy István contra Bezerédj család pere 1854-ben zárult. A Soproni cs. kir. kerületi főtörvényszék jóváhagyta az első fokú ítéletet, és semmisnek nyilvánította az 1817-ben kötött családi egyezséget. Indoklása szerint a szerződés azért kellett érvénytelennek tekinteni, mivel aláírásakor Ferenczy István még nem töltötte be a 24. életévét, ezért teljes korúnak nem volt tekinthető, az ilyen szerződések pedig az 1802. évi XXI. te. szerint eleve érvénytelenek minősülnek.74 Hogy az ítéletet követően sikerült-e a megegyezés a felek között, s ha igen, milyen tartalommal, arról nincsenek információink. A Bezerédj családban született törvénytelen gyerekek sorsa a maga konkrétságában természetesen egyedinek számított, de semmiképp nem tekinthető kivételesnek. A nemesség körében nagy számban születtek törvénytelen gyermekek, legtöbb éppen az olyan típusú kapcsolatokból, mint ami71 72 73 74 Az egyezség megkötését követő napon Gindly Zsófia levelet írt fiának, amiben elsősorban arról értekezik, hogy kevesli a számára megállapított özvegyi juttatásokat, de megemlíti azt is, hogy talán nem kellett volna utalni a törvénytelen születésre. - MNL TML PP II/4. 1854. FRANK 1845,159. MNL OL 1926 17 ttl. MNL TML PP. 11/4.1854. 383
