Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)
Gaál Zsuzsanna: Egy perc margójára. Törvényes és természetes gyerekek a Bezerédj családban
A WOSINSKY MÓR MEGYEI MÚZEUM ÉVKÖNYVE •XXXVIII. (2016) 369-401. GAÁL ZSUZSANNA Egy per margójára. Törvényes és természetes gyermekek a Bezerédj családban Törvénytelen gyermekek mindig is születtek. Hogy milyen arányban, arról az első statisztikák csak a 19. század második felében jelentek meg. Nem véletlenül jegyzi meg Faragó Tamás, hogy a házasságon kívüli születések történetének kezdetei az idők homályába vesznek1, amivel valószínűleg nemcsak arra utal, hogy a korai évszázadokból nagyon kevés adat áll rendelkezésre. Meggyőződésünk, hogy legalább ilyen súllyal esik latba az bizonytalanság, amit a házasságkötéssel kapcsolatos jogi szabályozás, mindenekelőtt az egyházi állásfoglalás hiánya okozott. Az egyház a kezdeti időkben csak arra helyezett hangsúlyt, hogy az általa előírt házassági akadályokat2 betartsák, a házasélet pedig elvárásai szerint folyjon,3 de nem várta el, hogy a házasságot az egyház színe előtt kössék meg. A házasságkötés formáját szabályozás híján a népek szokásai alakították ki. Hogy nálunk az aktus eredetileg az adás-vevéssel volt kapcsolatos, azt többek között vőlegény szavunk etimológiája bizonyítja. A szó eredeti jelentése Vevő legény’ lehetett, utalva az ősi szokásra, hogy a leányért fizetni kellett. Ezt a magyarázatot erősíti a vőlegénnyel párhuzamos ’eladó lány’ szókapcsolat viszonylag korai volta.4 A nyelvi bizonyítékokon túl a hitbér hosszan fennmaradó intézménye ugyancsak arra utal, hogy kezdetben a házasságok nem az égben, sokkal inkább a földön kötettek, hosszabb-rövi- debb alkudozással szabva meg a feleségnek szánt lány árát. Az egyház házassággal kapcsolatos felfogását elsősorban Pál apostolnak a korinthosziakhoz írt levelében foglalt gondolatai befolyásolták, melyek szerint a szüzesség az ideális állapot, s a házasság csak arra jó, hogy a test örömeitől magukat megtartóztatni nem tudók, ne éljenek paráznaságban. A felfogás később annyiban változott, hogy a házasság a paráznák menedékéből egy nemesebb intézménnyé, a prokreáció egyetlen legális színterévé vált.5 A 13. századra tehető, hogy az egyház 1 http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_2A_09_Farago_Tamas_Bevezetes_a_torteneti_demografiaba/adatok. html Letöltés: 2016. márc. 7. 2 A legfőbb akadály az egyház szerint a rokonnal kötött házasság jelentette, amely negyed fokig, vagyis a szülők másodfokú unoka- testvéréig tilalmazta a kapcsolatot. 3 KOVÁTS 1883, 1. 4 BENKŐ III. 1976, 1177. 5 SZOBOSZLAY 2010, 54. 369
