Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)

Csapai János: Ónedények a sárközi református gyülekezetekben

A bátai egyházközség úrasztali edényeinek zöme, így az alacsony olvadáspontú ónból készültek is, 1849. július 22-én a horvát csapatok gyújtogatása által keletkezett tűzvészben megsemmisült. Ugyancsak a tűz martalékává váltak a gyülekezet iratai és épületei is a falu többi ingatlanával együtt. Eredeti állapotában a két kenyérosztó tál őrződött meg, a két kannát és a poharat valószínűleg újjá öntették a régiek anyagának felhasználásával, vagy teljesen újak készültek.

Tányérok

1. Dísztelen, domború peremű tányér, egy bekarcolt vonal teszi hangsúlyossá a peremet. A perem alsó felén „->> S - /<<-„ monogram. A fenekén „B E„ tulajdonjelzés és három ónjegy. Középen egy rózsás pecsét, erre van a „B E” jegy is utólagosan beleütve, jobbról balról egy-egy megkopott angyalos jegy. A rózsás pecséten 0 és 5-ös szám. Az ovális alapon mérleget tartó angyalt ábrázoló pecsétekben „Fein Zinn" írás és „IF’ monogram. Ezek alapján Fauser János35 budai ónműves készítette. A pecséten 0 és 5-ös szám 1805-öt jelöl.

Az angyalos bélyeg aszerint készült, ahogy ebben az időben az angol ónból készült edényeket általában mindenütt jelölték. Angol ón alatt eleinte az Angliából behozott és oly tiszta ónból készült edényt értették, melynek anyagához semmi ólmot sem kevertek. Érdekes, hogy az angol ón megjelölésből a rokon hangzás és a mérleges figura miatt „angyal ón” elnevezés is elterjedt. Sok esetben azt jelentette, hogy ha az illető anyag nem is importált, angol ónból készült, akkor is olyan a minősége.36

A tányér méretei: átmérő 22,5 cm, magassága 2,2 cm.

2. Hullámos szélű, egyébként dísztelen tányér.

Pereme az alsó felén domborítottan végződik.

Fenekén 3 ónjegy, középen rózsás jegy, ebbe „B E” tulajdonjegy beütve, jobbról balról angyalos jegy.

Készítője ennek is Johann Fauser budai mester.

Átmérője 22,5 cm, magassága 2,2 cm. (11. kép)

Kannák

1. Enyhe talpperemű, a talpperem felett domború öv. Palástja enyhén felfelé szűkülő, melyet a fül aljának magasságában két karcoltvonal díszít. Az egyenes vonalvezetésű kiöntőcsőre a kanna méretéhez képest aránytalanul nagy. Fedele enyhén domború, a kiöntőcsőr fedele háromszögalakú.

11. kép. A bátai kenyérosztó tányér

2. Keresztelő Edény és ennek Tála Rézből, Ugyan ezt bé takaró Keszkenő.

3. Asztalt bé takaró Tarka Szőr Szőnyeg.

4. Egy veres Pamuttal szőtt Abrosz.

5. Egy másik Kék fonállal szőtt Abrosz.

6. Úr Asztalát bétakaró két fejér Patyolat Abroszok.

7. Ugyanazon végre egy veres Selyem Keszkenő.

8. Másik tarka Pamutt Keszkenő.

CANONICA VISITATIO 1816.

35 Fauser Máyás budai ónöntő fia. 1804. április 29-én özvegy édesanyja kéri a pozsonyi ónöntőcéhet, hogy fiát ismerjék el Budán mesternek. Ura szerszámait, felszerelését és teljes műhelyberendezését is átadja fia részére. Ennek alapján a pozsonyi ónöntőcéh mesterei Fauser Jánost budai társmesternek elismerik. A római katolikus vallású mester 1804. május 18-án budai polgárjogot nyert. 1833-ban a pestbudai ónműves céh főmestere. 1834. szeptember 4-e előtt nála tanult három évig Ede nevű fia. 1836-ban arról értesülünk, hogy a Vízivárosban lakik az 55. házszám alatt. 1839-ben szerepel utoljára az adózók közt a neve, 1840-ben már nem fizetett adót. Ettől kezdve fia, Ede fizet. 72 éves korában, 1847. augusztus 12-én halt meg. MIHALIK 1939,132.

36 MIHALIK 1939,127.

360